Augusztus 20-i ünnepségek Jánosházán, Bükön és Csepregen
Képgaléria megtekintése2011.08.22. - 13:00 | vaskarika.hu
Szent István király ünnepén a független keresztény magyar állam megteremtését ünnepeljük. Egy dolog egészen biztos, hogy augusztus 20-a ünnepi lehetőség arra, hogy kellő tisztelettel adózzunk államalapító I. István emlékének és fejet hajtsunk mindazok előtt, akik szorgalmas munkájának köszönhetően mindennapi kenyerünk az asztalunkra kerülhet. Jánosházán, Bükön és Csepregen örökítettük meg Szent István király és az új kenyér ünnepét.
HIRDETÉS
A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett. Hosszú utat járt be az ünnep, míg elért mai formájához:
István 1000-től 1038-ig tartó uralkodása alatt augusztus közepe, pontosabban Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) a törvénylátó napok ideje volt Fehérváron, ahol ekkor ült össze a királyi tanács. Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként. Az egyházi reformok során aztán 1771-ben XIV. Benedek pápa erősen csökkentette az egyházi ünnepek számát, aminek ez a nap is áldozatul esett. A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. A két világháború között az állami és egyházi tartalom összekeveredett és alaposan átpolitizálódott. A korábbi tartalom kiegészült a szentistváni (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel, aminek következtében augusztus 20-a az irredenta mozgalmak központi emlékezési napjává vált. A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Szent István ünnepéből az „új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt, mint új - szocialista - államalapítást 1949. augusztus 20-ra időzítették. Innentől kezdve 1949-1989 között augusztus 20-a az alkotmány napja lett, 1950-ben pedig a napot az Elnöki Tanács a népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.
1989 óta a régi hagyományok szerint rendezik meg az augusztus 20-i állami és egyházi ünnepeket, ahol a régi és a kevésbé régi hagyományok és szokások keveredtek. A Magyar Országgyűlés hosszas viták után 1991. március 5-én augusztus 20-át a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyilvánította.
Jánosházán az augusztus 20-ai ünnepség szentmisével vette kezdetét, majd ünnepi műsorral folytatódott a rendezvény, ahol beszédet mondott Kovács Ferenc, országgyűlési képviselő, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke. „István király olyan alapokat rakott le 1000 éve, melyek a történelmi viszontagságok során is megmaradtak. Ma már kellő tisztelettel tudunk adózni Szent Istvánnak és az egység ünnepének" - mondta el Kovács Ferenc. A beszéd után átadták a Jánosházáért Díszokleveleket, melyeket azok a polgárok kaptak, akik a nagyközség felvirágoztatásáért a legtöbbet tettek. Oklevelet kapott többek közt Bors Géza, aki a település múltja után kutatott, és gyűjteményét nagylelkűen a Savaria Múzeumnak adományozta. Az ünnepélyes megnyitót követően, a himnusz és a szózat közös eléneklése után felavatták Jánosháza új (és egyetlen) benzinkútját. A létesítményt Bodorkós Imre plébános szentelte fel, majd Keresztes István, a település polgármestere mondta el köszöntőjét. Voltak már próbálkozások ezelőtt is, de az első komoly jelentkező Patkó Lajos volt, aki Jánosházára is elhozta a Magyar Kúthálózatot, a közeljövőben pedig Sárváron és Szombathelyen nyílik majd kútja. A jánosházi létesítmény nem nagy, de a legkorszerűbb technikával készült, és az árak terén is versenyképesnek bizonyul. Az ünnepélyes avató után koncertek vették kezdetüket Jánosházán, a Rendezvénytéren. Az este fénypontjaként fellépett a Lord, majd tűzijátékkal búcsúztatta a település augusztus 20-át.
Bükön Ünnepi Képviselő-testületi üléssel kezdődött a nap. Ünnepi beszédet mondott Németh Sándor, Bük város polgármestere. A jeles esemény alkalmából posztumusz díszpolgári címet adományozott Szabó Józsefnek, amit a leszármazottak vettek át, valamint Bük Város Gazdaságáért címet kapott Andrew Ethan, a Nestlé Hungária Kft. büki gyárvezetője. A kenyeret megáldotta Ferling György római katolikus, és Baranyai Csaba evangélikus lelkész is. Este Eisemann Mihály - Szilágyi László Én és a kisöcsém c. zenés darabját mutatták be a Körúti Színház előadásában a rendezvénytéren. Koltai Róbert, Udvarias Anna, Gyebnár Csekka, Placskó Emese, Király Adrián, Czvetkó Sándor jókedvet varázsolt a szépszámú közönségnek. Másnap a Kolompos együttes zenés családi műsorral érkezett a Büki Gyógyfürdőbe, amit este operett előadás követett a Konferencia Központban. Ezzel párhuzamosan „Túl az Óperencián" - Tóth Éva és Leblanc Győző nosztalgiaműsora ragadtatta el a nézőket, majd tűzijáték zárta itt is az augusztus huszadikai eseményeket.
Csepregen a Szentkirályi kopjafánál és a csékédi emlékhelynél Király Árpád csepregi polgármester koszorúzott. A nem sokkal előtte érkező vihar és eső miatt csak egy gyors ceremóniára futotta, ünnepi beszéd és fúvószene nélkül. Az idő közbeszólt, és minden műsor csúszott a Malomkertben, a hastáncosoké sajnos el is maradt. A Répce Citerabarátok Körének műsora és a Himnusz után ünnepi beszédet mondott a város első embere, majd átadta az új kenyeret Haizler Ákosnak. Ezt követően fúvós térzenét adott Csepreg Város Fúvószenekara, a látványhoz pedig Csepreg Város Mazsorett Csoportja járult hozzá. A lengyel vendég fúvószenekar, az Orkestra Deta "De Capo" a tűzoltóság udvarán adott ízelítőt tudásából. Este Welladics Imre kerti partijára táncoltak, majd tűzijátékkal zárta az államalapítás ünnepét a város.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás