A délutáni időpont ellenére pótszékessé népszerűsödött a könyvbemutató, melyet Nagy Éva, a könyvtár igazgatóhelyettese vezetett fel. Flier Edit zongorán hangolta rá a hallgatóságot az elkövetkezendő beszélgetésre, melyet Boda László, a kiadó vezetője moderált.

A párperces "intró" után kezdetét vette a történetmesélés, és aki Valtert ismeri, az tudja, olyan ő, mint a nemes bor: részegülésig innánk belőle.

Az első történetet - A gersei plébános sírja - a 80-as években jegyezte fel, ismerősök elbeszélései alapján. Valter ebben az időben kezdett a Pázmány Péter utcában, egy kis mini garzonban festeni, melynek ablaka a Szent Márton temetőre nézett. Ez az ősrégi temető nyitotta fel előtte a Misztikum Nagy Könyvét, mely festmények és grafikák egész sorozatát indította el benne. Itt találta meg rejtélyes körülmények között üknagybátyáját is, amelynek történetét a fenti elbeszélés írja le.

Túl sok volt a véletlen a megtörtént eseményekkel kapcsolatosan, ami elgondolkodtatta őt. Erről így beszélt:

„Néha olyan meglepően és váratlanul érkeznek ezek az üzenetek, hogy az ember nehezen tud magához térni, és az események alakulását értékelni."

A beszélgetés fonala egészen az álmokig „gombolyodott", hisz Valter fontosnak tartja az álmokat is. Alvás közben ugyanis öntudatlan állapotban vagyunk, amely hasonlít a spirituális dolgokhoz.

A nők érzékenyebbek a transzcendens jelenségek iránt. Az sem lehet véletlen, hogy a látnokok is javarészt a gyengébbik nem képviselői. Példaként említődött fel Rosemary Brown, akit zenei médiumként ismer a világ(háló), és különböző zeneszerzők - Liszt Ferenc, Bach, Schubert, Grieg, Debussy, Chopin, Schumann és Beethoven - stílusában írt zseniális műveket, annak ellenére, hogy alig ismerte a kottát.

Rosemary Brown angol háziasszony volt, mindössze két év zongoratanulással a háta mögött több mint 400 zeneművet írt a leghíresebb, már elhunyt zeneszerzők által sugalmazott állapotban. Az 1960-as években többek közt Schumann, Liszt, Chopin, Beethoven, Bach, Berlioz, Schubert, Rahmaninov közöltek zenét rajta keresztül. Richard Rodney Benett angol zeneszerző szerint ilyen zenét képtelenség hamisítani évekig tartó képzés nélkül. Egy angol zenetudós, Hanz Gal, Rosemary Chopin zenéjét tanulmányozva kijelentette, hogy akárki írta is, annak sokáig kellett tanulmányoznia Chopin műveit. Rosemary nem állt ellen a pszichikai teszteknek és a zeneszakértők vizsgálatainak sem. Műveiről lemezfelvételek és film is készült.

Egy alkalommal a BBC kért Rosmaryn keresztül "Liszt"-től valamilyen bizonyítékot. Liszt közölte, hogy 1854-ben Lipcsében járt, ahol megbetegedett, és egy bizonyos dr. Richter kezelése alatt állt. A BBC szakértők részéről az első reakció az volt, hogy ez nem lehet igaz, mert Liszt 1848 után már nem utazott. A kutatás során azonban mégis kiderült, hogy az utazás megtörtént.

Helyi és történelmi jellegű elbeszélések is találhatóak a könyvben. A „Kísértetkastély Vasszécsenyben" című történetet a kastély gondnoka mesélte el a szerzőnek. Érdekességként említette, hogy mindig a Nagyteremben - vagy, ahogy ő fogalmazott, a diszkóteremben -  történtek a „dolgok". Lépteket hallott, de nem látott embereket...

Olvasói kérdésre, hogy mivel igazolható a szellemek jelenléte, létezése, Valter azt válaszolta, hogy modern eszközökkel már mérhető a jelenlétük, illetve szellemfotók is nyilvánosságra kerültek. Azt is elmondta, hogy ilyen fényképeket ő is készített, a már említett Szent Márton temetőben. A szellemek jelenlétét nagy elektromos aktivitás is kíséri, így viszonylag könnyen rögzíthetők fényképezőgépekkel.

Kérdésként fogalmazódott meg az is, hogy Magyarországon a szellemekkel és túlvilággal kapcsolatos téma miért nem népszerű. Valter szerint ennek az a magyarázata, hogy a történetmesélők nem merték senkinek elmondani a velük megtörténteket, mivel az általános vélekedés szerint, aki szellemet lát, annak valamilyen pszichés problémája van. Ellenpéldaként említette, hogy Angliában ennek hagyománya van, ott több mint 150 éve működik ún. „szellemklub".

A könyv megjelenésével a szerzőknek az a célja, hogy egyrészt az emberek által elmesélteket pontosan rögzítsék, dokumentálják, másrészt felhívják a figyelmet arra, hogy spirituális énünket is karban kell tartani. A hétköznapi apróságok ugyanis megmutatják, hogy annál jóval több az élet, mint amit közvetlenül érzékelünk belőle.

Különösen érdekes volt számunkra, ahogy Valter összegezte a szellemvilágról alkotott véleményét, miszerint:

„Soha nem fogunk biztosat tudni a szellemek létezéséről, ezeket a gondolatokat, érzéseket mindenkinek magának kell elrendeznie önmagával. Ma már viszonylag nagy biztonsággal mondhatom, hogy amennyiben valaki őszintén, jóindulatúan mutat érdeklődést a transzcendens dolgok iránt, az választ is kap".

Ehhez ajánljuk az érdeklődőknek a könyvet.

Torjay Valter-Lutz Etelka: Titkok és szellemek a mindennapokban
Kiadó: B.K.L. Kiadó - www.bklkiado.hu
ISBN: 978 963 7334 59 7