Lokálisan fixált közönség - 9700 premier előadása a Weöres Sándor Színházban
Képgaléria megtekintése2009.01.18. - 15:40 | Egyed Betti - Fotók: Büki László 'Harlequin'
Merünk-e kockázatot vállalni és ha igen, mekkorát annak érdekében, hogy az áhított (kő)színházból valóság legyen? A 'Feri bácsi-projekt' fedőnév alatt futó, szovjet fridzsiderből átalakított, lokálisan fixált időgép különböző történelmi korokba viszi a „Szombathelyért Szeretnék Tenni Valamit Városvédő Bizottság" tagjait - akik kivételesen konszenzusra jutva, egyhangú igennel szavaztak a színházalapítás mellett -, hogy Széchenyitől Sobri Jóskán át, egészen Claudiusig időutazzanak a nemes ügy megvalósulása érdekében. A kétrészes zenés időutazás a Weörös Sándor Színház frappáns debütáló darabja!
Egy felejthetetlen zenés időutazásban lesz része, amely jól él a nyelvi lelemény mosolyfakasztó fegyverével (humor), helyi vonatkozásai csukott szemmel kilőtt telitalálatok, melyek sokkal inkább szórakoztató nyelvöltések, mintsem vérkomoly revelációk, bár a cizellált humor veretes mondanivalója ott lappang a dialógusok között. Nem a filozófiai elmélyülést, vagy világmegváltó gondolatokat tűzi ki célul a darab, sokkal inkább emlékezni hív! Emlékezni és örülni a valósággá vált álomnak: Szombathelynek színháza van, s megismerni e színházat, annak arculatát, elképzeléseit, törekvéseit. A beszélő nevek - Vas megyei települések nevét kapták vezetéknévként a szereplők -, a városhoz kötődő történelmi személyek, illetve helyek felkeresése mind-mind ezt erősítik.
 |
| dr. Ipkovits György polgármester és Jordán Tamás színiigazgató premier utáni pohárköszöntője |
Könnyen azonosulhatunk az első felvonásban megismert, a „Szombathelyért Szeretnék Tenni Valamit Városvédő Bizottság" tagjaival: az álmainak és a „gyerekeinek" élő musical énekessel, Sárvári Emíliával (Kiss Mari), a finom mozdulatok titkárnőjével, Ibolyával (Péter Kata), a fontoskodó, romantikus Rumi Máriával (Vlahovics Edit). De még az elnök feleségével, a gázsit hajtó, szexi „al-macska" művésznővel, Natáliával (Németh Judit), a magyarokat képviselő Vépmegyeri Gézával (Szabados Mihály), vagy a számokban gondolkodó, diplomatatáskás Szabó M. Bertalannal (Endrődy Krisztián) is. Továbbá hasonlóan felemelő az elnök, Vas Gyula (Szabó Tibor) személye, aki „beszariságából" kifolyólag otthon marad, a katonás roboté, Toronyi Lajosé (Szerémi Zoltán), és az időutazók élére álló, feleségét sem kímélő Csepreghy-Nagy Vilmosé (Trokán Péter), „aki mindig utolsó a sorban". Kilenc személyiség, kilenc életforma, kilenc terv. Elképzelhetetlen, hogy valamiben egyetértsenek. Vagy mégis? Feri bácsi (Jordán Tamás) ajánlatának, aki hűtőszekrényből időgépet fabrikált, és a NASA helyett nekik ajánlotta fel használatát, egyikőjük sem tud ellen állni, s útnak indulnak, pénzt szerezni a színház javára. Útnak indulunk velük mi, nézők is... Csak Gyula és Ibolya maradnak, hogy rendezzék a tógába öltözött, karneválra készülő várost.
 |
| 9700 premier - Weöres Sándor Színház |
Majd egy pillanatnyi sötétség, zene, rövid tereprendezés... Aztán „felrobban" a színpad... A jelenből múltba, múltból jövőbe kerülünk. Monológot tömegjelenet követ, a klasszikus rendezést modern. A cselekmény felgyorsul, a helyszínek változnak. Egyedül a lelkesedés az, ami folyamatosan jelen van. Sajnos a „Széchényi-terv" hamar elbukik, utána pedig a vasi betyár áldozatául esnek időutazóink. Ők azonban nem adják fel, és felemás öltözékük ellenére, zalaegerszegi tiszteknek kiadva magukat, a képtár helyett a színház építési engedélyét szerzik meg. Az ülés elején felhangzik a szovjet himnusz is, mely közben Kelemen Zoltán alakítása az addig még csendben maradt nézők ajkára is kacajt varázsolt. A következő jelenet már 1880, mintegy színház a színházban: Márkus Emília és Prielle Kornélia vendégelőadását hozták el nekünk, megemlékezvén egykori kőszínházunk premierjére (Nemzeti Színház: Ingyenélők). Kitűnő, emlékezetes felállás: egyrészt az akkori kornak megfelelő „függönyös" előadás, másrészt a közben hátulról mellénk került színészek játéka közelebb hozza a térben és időben egyaránt messzi jelenetet. Bár Natália nem érti modern felfogásával, hogy mért kellett ilyen „ócskaságokat" nézni, Emília helyre teszi, s újra egyetértésben indulnak 970-be, a magyarokhoz.
 |
| 9700 premier - Weöres Sándor Színház |
Előtte azonban látogatást tesznek a középkorba, ahol egy boszorkányper közepébe csöppenünk. Megcsodálhatjuk Bálint Éva játékát, mint máglyára ítélt, miközben nevetőizmaink újabb edzést kapnak. Aztán jön a fekete leves: az időgépbe egy nullával többet ütöttek be, s így a jövőbe transzportálódtak, ahol már hírből sem ismerik az igazi, hús vér emberekből álló színházat. Mintha Ulysses földje lenne kissé modern változatban. Groteszk, ugyanakkor van némi igazságalapja is. Szerencsére Emíliáék éneke, illetve Máriáék tánca bizonyította: élnek még a régi értékek. Éppen ezért menni kell tovább, pénzt kell szerezniük. Következő reményük és állomásuk a magyarok földje, ahol Vépmegyeri Géza ugyan hazára és szerelemre talál, de aranyra beváltható hozományt nem kapnak. Nincs más választásuk, Claudius császárhoz fordulnak, mondván a város alapítója csak kisegíti őket. Cserébe műsort adnak: a színpad megtelik, sorra dalra fakadnak, táncolnak, miközben a háttérben kitűnő koreográfiával követik az eseményeket. A császár megadja azt, ami a császártól elvárható, az időutazók álma teljesült.
Akárcsak Emíliáé. Felfoghatjuk ezt az utat úgy is, mint a musicalesek útja, hisz a darab elején kinézték a nő túlzott lelkesedését a bizottságból. Az öltönyösök mellett ő volt a hétköznapibb, emberibb tag, aki megtestesítheti a mi vágyunkat, életünket is. A cél eléréséhez azonban nem csak hangjukra, de humánus énükre és szemléletmódjukra is szükség volt. Joggal daloltak hát Claudius udvarában, joggal térhettek haza a karnevál napjára a jó hírrel: lesz színház!
 |
| Dömötör Tamás, a színdarab rendezője és Egressy Zoltán, a darab írója |
Van színház. Van ruhatár, ahol Feri bácsi megbújhat. Van Sárvári Emíliához hasonló reményteljes közönség, és vannak Márkus Emília szintű színészek. Csak időgép-frizsider nincs, de már nem is kell. Közönség kell és jó darabok! Hogy bérelt - fix - helyünk legyen!!
Szenzáció! Szombathelyen egy zseniális idős tudós feltalálta az időgépet! Találmányát nem a NASA-hoz, vagy a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz viszi, nem akar Nobel-díjat érte, egyszerűen csak a város érdekében szeretné hasznosítani valahogy. Minthogy Vas megye székhelyén emberemlékezet óta színházat akar mindenki, ám ehhez a pénz többnyire hiányozni szokott, természetes, hogy ebben a helyzetben a Szombathelyért Szeretnék Tenni Valamit egyesület lokálpatrióta elnöke úgy dönt: a SZOSZETEVA vezetői az időpép segítségével visszamennek a város egykori fontos eseményeinek helyszíneire, megkeresik a valaha élt fontos, gazdag embereket, és vagyont gyűjtenek tőlük, hogy visszaérkezésük után bejelenthessék: minden készen áll a színház felépítéséhez. (...)Kérdés persze, a megkeresettek úgy reagálnak-e, ahogy az időutazók szeretnék. További problémákat okozhat, hogy az időgép szovjet alkatrészekből áll, nem működik mindig tökéletesen. Hőseink pedig esendő emberek, időnként hibáznak, rossz dátumot nyomnak be úticélként. Elég egy remegő ujj, egy téves 0-nyomás, és máris ezer évvel későbbre lövik be magukat az utazók. Akik egyébként saját kulturális műsorral is készülnek, dalokkal, operett-betéttel, táncműsorral, azt tervezik, hogy azzal elkápráztatják majd az ősöket... (forrás: wssz.hu) Egressy Zoltán - Dömötör Tamás: 9700 - zenés időutazás két részben - Szereplők Vas Gyula, elnök, valamint több múltbéli személy ............. Szabó Tibor továbbá Szombathely lakosai különböző múltbéli korszakokból, neves és névtelen történelmi személyek: Bálint Éva, Csonka Szilvia, Czapkó Antal, Czukor Balázs, Horváth Ákos, Kálmánchelyi Zoltán, Kelemen Zoltán, Orosz Róbert, Vass Szilárd, valamint Balogh János, Borbiró András, Budai Dávid, Csernay István, Farkas Ádám, Kristóf Roland, Lévai Tímea, Nagy Eszter, Németh Gyöngyi, Nyulassy Attila, Papp-Ionescu Dóra, Poppre Ádám, Pusztai Fanni, Schmidt Róbert, Senkovics Petra, Simits Zsuzsa, Szabó Róbert Endre, Szalay Katinka, Unger Tünde Zenészek: Bognár Róbert, Hotzi Ferenc, Juhász Tibor, Kovács Attila, Máriás Zsolt, Takács Dániel, Újhelyi Péter, Díszlettervező: Mészáros Tibor A rendező munkatársai: Mátis Inez és M. Kapornaki Rita Rendező: Dömötör Tamás |
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1941 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások
Üdv Nektek