Milyen gyerekkori emlékeitek fűződnek a képzőművészethez?

Panka: Gyerekkoromban, már egész kicsi koromban babaruhákat varrtam régi rongyokból, zsepikből, majd felsős koromban jártam kerámia szakkörre évekig, amiben kiélhettem a kreativitásom.

Borka: Mióta az eszemet tudom, édesanyám saját festményei díszítik a családi házunk falait, talán ez az első emlékem a képzőművészettel kapcsolatban, hisz ha otthon vagyok, ma is látom azokat, de sajnos anyukám már nem fest... kár érte, pedig tehetséges, talán rám is ragadt belőle valami...

Mik voltak azok a hatások, meghatározó élmények a későbbiekben, amelyek megerősítették bennetek, hogy ezzel szeretnétek foglalkozni?

Panka: Általános iskolában, sok rajzpályázatot nyertem. (Akkoriban, már házilag gyártott kereteken szövögettem magamtól.) Rajztanárom biztatására kezdtem el felkészítő rajzórákra járni, hogy tuti legyen a siker a Művészeti Szakközépiskolába. Nagyon vártam, hogy felvegyenek, éreztem, hogy ez akár sorsdöntő is lehet az életemben.

Borka: Általános iskola alsó tagozatában, pár barátnőmmel elkezdtünk „divattervezőset" játszani, filctollal, színes ceruzákkal terveztünk füzetekbe ruhákat. Most már viccesen hangzik, de akkor olyannyira komolyan vettem, hogy eldöntöttem, a későbbiekben ezzel szeretnék foglalkozni mindenképp. Ez alapján próbáltam alakítani a jövőmet, iskoláimat.

Kik voltak a mestereitek? Melyek azok a legfontosabb szemléletmódok, amelyeket átadtak nektek?

Panka: Középiskolában, Barbival egy szakon voltunk a textilen. Itt közösen tanultuk meg az alapokat, a textil szó bármely irányába nézve. Ezt az elemi szálaktól kezdve a szövetig, a festési technikákon át nagyon sok mindent magába foglalt. Itt tanáraink Mengesz Ágnes és Varga Bernadett voltak. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Művészeti karára is együtt kerültünk Barbival. Másodéven Barbi a festő-nyomó szakirányt választotta, én viszont a szövő szakirányt.

Az én mestereim itt Páger Bernadett, és Baráth Hajnal, akik a népi, és ősi szövési technikákat, egy mai modern kreatív felfogássá nevelik belénk. Ezen felül megtanultam "szövős szemmel" nézni a világot, szövősként nem csak a szövetek körül forog a világ. Újrahasznosítás, modern technikák, vagy akár régiek felelevenítése nagyon hasznos számunkra.

Borka: Tildiné Doromby Mária és Szalontai Éva voltak mestereim a főiskolán. Nagyon szerettem náluk tanulni, nyitottak az új dolgok, technikák felé, teljesen piacorientáltak, ami hasznos dolog a  mi szakmánkban, próbálnak segítséget nyújtani, hogy egyszerűbben tudjunk elindulni az életben, és bármikor fordulhatok hozzájuk kérdéseimmel, kivitelezéssel, technikákkal kapcsolatban. Mindig mutatták nekünk az érdekes design oldalakat interneten, könyveket hoztak, amik hasznunkra váltak, egyszóval, nem hagyják, hogy ne legyünk naprakészek.

Hogyan és mikor alakult meg a PankaBorka projekt?

Panka: A PankaBorka már tervezve volt egy ideje, alakulása és fejlesztése még folyamatban van. Ez a Kiállítás azért is rendeződött meg most és azért épp Szombathelyen, mert most a kezdeteket szerettük volna bemutatni, a tudást, ami a kezünkben van, és azon a helyen, ahonnan indult a mi pályafutásunk, Szombathelyen.

Borka: Elvállaltunk egy kisebb munkát közösen, még január elején, és utána kezdtünk el gondolkozni, hogy együtt kellene dolgoznunk. Szóval viszonylag friss a dolog.

A textilen belül pontosan mivel foglalkoztok? Milyen technikákat alkalmaztok, milyen anyagokat használtok?

Panka: Én személy szerint azzal a logikával gondolkozom a tervezésnél, hogy valamiből (mondjuk egy természeti jelenségből) merítem a technikához való ötletet, majd ha az már körvonalazódott, megkeresem-tervezem a hozzá illő tárgyat, amihez a legalkalmasabb az az eljárás.

Személyes kedvencem a nejlon (kukászacskó) melyet ezer színben kapni, és a megfelelő technikával és kreativitással sok mindenre alkalmas.

Borka: Én festő-nyomó textil szakon végeztem a főiskolán, leginkább a mintatervezésen és annak kivitelezésén van a hangsúly. Kellett terveznünk alapanyagra mintát, és ruhákra is egyedi kompozíciójú mintákat, melyeket szitanyomással, különböző textilfestési eljárásokkal, hőpréses technikákkal viteleztünk ki.

Leggyakrabban használt anyagok, amik a kezembe kerültek, különböző minőségű textilek, festékek: textilfestékek, nyomófestékek. A hőpréshez általában különböző textileket, műanyagokat használok: reklámszatyrok, szemeteszsákok, szívószálak, műanyag kötözők. Nagyjából minden kisebb műanyag, ami képes olvadni, és használható ehhez a géphez.

Ha jól tudom, ruhákat és kiegészítőket is terveztek. Melyek az elsődleges szempontok az alkotáskor?

Panka: Tervezésünk szempontjából a hordhatóság az alapkő. A modern design, több funkció. Színeink a divatot is követik, de igyekszünk minden korosztálynak megfelelni. Táskáink anyagaiban is egyediek, és különlegesek, saját készítésűek.

Borka: A kényelem, egyediség, új megoldások, színek, emellett fontosnak tartom, hogy tervezéskor elsősorban a magam ízlésének megfeleljek, de figyelemmel kísérjük a trendeket, a mai elvárásokat. Van néhány átalakítható, variálható dolgunk., pl. Panka alakítható sálruhája, vagy mint például az én fekete táskám, melyen minden oldalán cipzár van és ezáltal ízlésednek megfelelően tudod alakítani a formáját, és a pántot is ennek megfelelően kapcsolgathatod egyik oldalról a másikra, és ez a táska egyedi anyagból készült hőpréssel (szúnyogháló, fekete fólia).

Milyen hatások és művészek inspirálnak benneteket az alkotás során? Honnan merítetek ötleteket?

Borka: Szeretem a retró dolgokat, nem tudom mennyire inspirál munkám során, de csodálok mindent ami régi: ruhák, bútorok, épületek, házak. Ha művészeket kell említenem Hundertwasser mindig örök kedvenc volt. Mindennel foglalkozott: festéssel, textil szövéssel és persze építészettel (mindenki ezt tudja róla). Színes, vidám, egyedi, játékos. Imádom minden munkáját, és persze az ő festményeiből is terveztem mintát még középiskolában.

Ha iskolában tervezünk, mindig megadnak egy témakört, hogy miből inspirálódjunk, például egy népcsoport művészete, öltözködése, mintái.

Persze rám hatással vannak a modernebb dolgok, például évek során több olyan mintát is terveztem, melyhez a vonalkód rajzolatát, ritmusát választottam kiindulásnak. Hiszen rengeteg vicces grafikai megoldása van a vonalkódnak, de nem találkoztam igazán olyan előadással, ahol mintaelemként kezelnék.

Milyen céljaitok vannak a közeljövőre és az egészen távoli jövőre nézve?

Panka: Legfőbb célunk, hogy megismerjen minket a magyar közönség. És már külföld és tervbe van véve. A legfontosabb egy önálló ShowRoom lenne, ami egy "nyitott műhelyként" is funkcionálna.

Szeretnénk további kiállításokkal bemutatkozni, minél több helyen, és a webshopunkkal elérhetővé tenni tárgyainkat az emberek számára.

Borka: Pankával mindenképp szeretnénk folytatni a közös munkát, talán legközelebb már Budapesten lesz kiállításunk.

Kovács Panka és Fazekas Barbara közös kiállítása augusztus 20-án nyílt meg a szombathelyi Art Cafeban, ahol munkáik még 2 hónapon keresztül megtekinthetők lesznek. Az érdeklődők a projekt hivatalos oldalán tudhatnak meg többet a lányok fiatalos és különleges alkotásairól.