A Vendvidék

A Vendvidék néprajzi tájegység Vas megye területén, a szentgotthárdi kistérségben, a Rába folyó mellett. A terület lakosairól, a magyarországi szlovénekről kapta a nevét, akiknek hagyományos magyar neve vendek. Ma a szlovén kisebbség jelentős hányada itt él. Az Őrségi Tájvédelmi körzet része. A tájvédelmi körzet 1978-ban hozták létre mintegy 38 000 ha területen, ebből 2 800 ha fokozottan védett. A Vendvidék fokozott védelmet élvező területei közé tartozik a Hársas-patak völgye, a Fekete-tó tőzegmohás ingólápja, az orfalui lucfenyves (Picea abies), a szakonyfalui erdőtömb.  

Alsószölnök a Vendvidék nemzetiségileg legösszetettebb falva. Itt zajlott le a híres szentgotthárdi csata, amikor a falut csaknem teljesen porig rombolták. Látványossága az 1815-ben épült, barokk stílusú Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom.

Apátistvánfalva a vidék második legnagyobb települése. Itt található a Harding Szent István templom. További nevezetességei a Hársas-patak, és a világháborús emlékmű.

Felsőszölnök a vidék legnagyobb és legjelentősebb községe. Magyarország legnyugatibb pontja, melyet az ún. Hármashatárkő jelez, ahol Ausztria, Magyarország és Szlovénia határai érnek össze. A település további látnivalói a 19. századi vízimalom és olajütő, a régi paplak állandó kiállításával, valamint a katolikus templom, szlovén nyelvű freskókkal és rózsaablakokkal.

Kétvölgy két korábbi községből jött létre, Vashegyalja (Permise) és Ritkaháza egyesítésével. Területén megtekinthetőek Doncsecz Károly fazekasmester hagyatékul maradt kerámiái, az 1880-as évek idején épült ritkaházai szoknyás harangláb, és az új kilátó. Hangulatában, látványában talán a legszerethetőbb falu. A település nagy kiterjedésű rétekkel övezett tanyákból áll, amelyeket hatalmas erdős területek határolnak. Ez a településforma a szórványtelepülés, amely Magyarországon csak ezen a vidéken található. Kétvölgy az ország egyik legértékesebb természeti területén helyezkedik el, amely 2002-től az Őrségi Nemzeti Park része. Műemlékvédelem alatt álló épülete a Fő utca 36. szám alatt helyreállított zsupfedeles, füstös konyhás, döngölt agyagpadlós boronafalú ház. A vidék egyedülálló jellegzetessége a "TÓKA", amely 2-3 m mély, körülbelül 2 m széles gödör. Esővízből töltődik fel, és a vízzáró agyagréteg nem engedi a vizet elfolyni, melyet leginkább állatok itatására használtak.

Orfalu a Vendvidék legkisebb községe. A központjában álló harangláb a falu címerében is megtalálható. A falu az Őrség és a Vendvidék határát őrzi, végében található a táj legszebb természeti értéke, a láppá változott Fekete-tó, ahol a legenda szerint egy templom süllyedt el. A tó ma már nem rendelkezik nyílt vízfelülettel, hanem tőzegmohás ingóláp. A Hársas patak felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentős mesterséges tavat hoztak létre, ez a Máriaújfalui-tó.

A Fertő-tó

A Fertő mintegy 20 ezer éves, Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize és Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Nagyobb része Ausztriához, a többi pedig Magyarországhoz tartozik. A Fertő-táj és ennek részeként maga a tó is a világörökség része. Magyarországi partvidékén a Fertő-Hanság Nemzeti Park, az ausztriain a Neusiedler See - Seewinkel Nemzeti Park található. 

A tó nevét adó „fertő" szó már feledésbe merült jelentése mocsaras, agyagos, sáros hely volt. Ez részben ma is igaz, mert a magyar rész vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak felét nád fedi. 

A Fertő eredete és múltja sokat vitatott kérdés. Régészeti feltárások következtében tudjuk, hogy a tó környéke már az újkőkor óta lakott. A rómaiak Pelso, Pejso illetve, Peiso név alatt ismerték. A Pelso eredetileg a Balaton neve. A német Neusiedl (régebben Neusiedel) elnevezés a tatárjárás után betelepített német "vendégekre" (hospites) utal.

A 4. században állítólag Galerius császár kiszáríttatta, de csakhamar újra megtelt vízzel. A 14. században kisebb lehetett a jelenleginél. A közepe táján volt a legkeskenyebb, ahol vámot szedtek. A tó gyakori áradása és apadása több oklevélben is nyomon követhető.

A tónak a 19. században történő kiszáradása volt a legnevezetesebb. 1855-ben vették észre, hogy a tó vize a rendes partjairól visszahúzódik. Eleinte igen lassan, majd szemmel láthatóan beljebb húzódott, míg 1866 júliusában teljesen eltűnt. A fennmaradt iszap annyira telítődött vízzel, hogy veszélyes volt járni benne. A meder 1869-ig teljesen száraz volt, ezért felszántották és gazdasági épületek épültek benne. A kiszáradás oka a nagy szárazság volt, a tavat tápláló patakok vize is elapadt. A kiszáradás után belsejében sók keletkeztek, a szikpor különösen a keleti parton virágzott ki, ezt a lakók összesöpörték és szappant készítettek belőle. A kiszáradás alatt gyakran délibáb jelent meg.

Letekertük - Bringával a Fertő-tó körül (útibeszámoló)

2009.05.27. - 02:30 | Büki László 'Harlequin'

Családi programnak sem utolsó felkerekedni és egy hosszú hétvégét rászánni a Fertő-tó körüli kerékpártúrára. Kicsit kihívás is, de a végén jóleső érzéssel lehet konstatálni: körbekerekeztük Közép-Európa harmadik legnagyobb tavát. Két gyerekkel a „nyakunkban" mi is nekivágtunk, hogy leteszteljük a tó körüli kerékpárutakat és azt, hogy sógoréknál mitől működik a kerékpáros turizmus is jobban.

 

A Szársomlyó és a villányi borvidék

A Szársomlyó (más nevei: Harsányi-hegy, Nagyharsányi-hegy) a Villányi-hegység legmagasabb, 442 méteres hegye Baranya megyében.

A középhegység vonulatával nem összefüggő, nyugati irányból cukorsüveg látványú mészkő szigethegy hossza mintegy 3,2, szélessége 1,7 kilométer. Mintegy 300 méterrel emelkedik a Drávasík fölé. Nevébe azért került a „tar, kopasz" jelentésű szár előtag, mert meredek, sziklás oldalain nem tudott megkapaszkodni erdő. Nagyharsány felé eső oldalát nagy barázdák szántják: erről szól a Nagyharsányi-hegy mondája, amely szerint a barázdákat az ördög szántotta. Ezek a felszíni karrjelenségek azért alakulhattak ki, mert a hegy anyagát képező tengeri üledék eredetű mészkövet nagy területeken nem fedi talaj.

A hegy klímája mediterrán jellegzetességeket mutat, különösen déli oldala meleg, ahol a villányi szőlőültetvények találhatók. Az átlagos éves napfénytartam a Szársomlyón magas, 2000-2100 óra, az évi átlagos hőmérséklet 11 °C. Mediterrán vonás, hogy a csapadékeloszlás kettős maximumú, tavaszi és őszi.

Villányban vörösbort, a Kisharsány és Siklós felé eső oldalakon főleg fehérbort termelnek, a klíma és a talaj kiváló alapot ad a hagyományos szőlő- és bortermeléshez. 

A Villányi borvidék (korábban Villány-Siklósi borvidék) úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. Magyarország egyik legfejlettebb bortermő vidéke ez. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült svábok kitartásának tulajdonítják. A Villányi borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult fehérboraival. Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 hektáron termesztik a szőlőt. Szubmediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. 

Mesebeli kőpanoptikum - a Nagyharsányi Szoborpark

2012.08.14. - 01:30 | Büki László 'Harlequin'

A szoborpark egy kőfejtő, melyet a helybéliek „Ördögszántotta hegynek" neveznek. Ez a név ahhoz a legendához kötődik, miszerint az ördög meg szerette volna kapni Nagyharsány legszebb lányát, Harkát, de ehhez az első kakasszóig fel kellett volna szántania a hegyet. Az ördög elkotródott, maradt viszont ez a gyönyörű kőfejtő, ahol immár évtizedek óta nyaranta hazai és külföldi szobrászok alkotnak, és a létrehozott műveket a parkban hagyják.

A Szalajka-völgy

A Szilvásváradon végződő Szalajka-völgy a Bükk hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része. A magashegységi jellegű völgy nevét a 19. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett hamuzsír égetéséről. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng.

A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize hideg, az éves középhőmérsékletnek megfelelő.

A „Szikla-forrás" a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő. Időszakos forrás, aminek vize a Szalajka-forrásénál egy-két fokkal melegebb. Ebből valószínűsíthető, hogy mielőtt a felszínre érne mélyebb kőzetrétegeken (mélykarszton) halad át.

A források fölött magasodik az Istállós-kő; az Istállós-kő és a Tar-kő között, a hegység Virágos-sár nevű részén található a Bükki Nemzeti Park egyik nevezetessége, az őserdő.

A völgy nevezetességei:

• Fátyol-vízesés
• Erdei múzeum
• Istállós-kői-barlang
• Szilvásváradi Erdei Vasút

Fátyol-vízesés

A Megyer-hegyi tengerszem

A tengerszem Sárospatak városa fölött elhelyezkedő 324 méter magas Megyer-hegy területén található. A tó gyalogos turistaösvényeken Károlyfalváról és Sárospatakról is megközelíthető. Mélysége egyes helyeken a 6,5 métert is elérheti, a tavat körbevevő sziklafalak maximum 70 méterre magasodnak a víztükör fölé.

Napjainkban a tengerszem környékén jó állapotban levő ösvények találhatók a turisták számára, és információs táblák is segítenek tájékozódásban. Korlátok teszik biztonságossá a helyet azoknak, akik felülről - a hajdani bánya pereméről - is szeretnének bepillantani a vízzel kitöltött katlanba.

Régen az emberek itt bányászták ki a gabonaőrlők és az érczúzók malomköveit. Az egykori bánya fejtési gödrében mára jelentős mennyiségű csapadékvíz gyűlt fel. Így keletkezett a napjainkban is megtalálható állandó vizű tó.

A tavat és környékét 1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították, melynek teljes neve: Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület. Területe 1,07 hektár, egész évben szabadon látogatható. Kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A park Magyarország egyik legkisebb ilyen jellegű védett területe.

Sághegy

A Sághegy Vas megye azon természeti ajándéka, melyet nem elég egyszer látni, megszállott fotósoknak pedig szinte állandó témát kínál e vadregényes tanúhegy, amely Vas megye keleti részén, a Kemenesalján található, 279 méter magasan emelkedik Celldömölk fölött. A környező síkságából 150 m-re kiemelkedő hegy egy 5 millió éves tűzhányó maradványa. A tanúhegy lankája homokos pannon képződményekből, a meredekebb kúp vulkáni tufából és bazaltból áll. 

A hegy tetejéről a látvány impozáns: alattunk a kráter, velünk szemben a hegy platói és kitaposott ösvényei. Körpanorámaként ráláthatunk az egész Kemenesaljára, és ha tiszta időt fogunk ki, akár még a Balaton-környéki hegyek sziluettjei is láthatóak.

A hegy keletkezéséről az öregek ezt mondották:

„Ság hegyet biz az alsósági ördögök építették. Egyszer Lucifer az ördögök fejedelme tüzes lovával vágtatott végig a Kemenesen, az erdős, sík gyönyörű vidéken. Igen megtetszett neki a táj. Szeretett volna gyönyörködni benne, hogy ültő helyében láthassa az egész vidéket. Megparancsolta hét ördögének, hogy hordjanak össze sok követ, építsenek hegyet. Az ördögök széjjelrebbentek. Hét nap hét éjjel megállás nélkül hordták a követ. A hetedik nap éjjel Lucifer már belátta az egész vidéket. Belefújt a sípjába és lekiáltott az ördögöknek, hogy hagyják abba a kőhordást. Erre az ördögök, ahol érte őket a parancs kiöntötték kötényükből a követ és felszaladtak Luciferhez a hegyre. Így keletkezett a Ság hegy és a Kemenesalján lévő hét kisebb halom."

Nos nézzük meg mi is a valóság. A kettős csonka kúp egy „alig néhány százezer évig" működő tűzhányónak a maradványa A hegy mozgalmas geológiai története mintegy 4 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor a föld kéregmozgásai létrehozták a balatoni vulkánsort és annak legnyugatibb tagját a Ság hegyet.

A csaknem 100 m vastag bazalttakaró megvédte a könnyebben málló rétegeket a lepusztulástól, így maradt meg 291 méter magas tanúhegyként. A hegy mai alakja az 1910-ben megindult bányászat következménye.

A hegy nemcsak csodálatos természeti képződmény, hanem gazdag régészeti lelőhely is. A hajdan mocsárvidékkel körülvett, meredek falu vulkanikus kúp már időszámításunk előtt természetes erődként nyújtott védelmet és otthont a neolit-, a bronz-, és a vaskor népeinek. A római Pannónia lakói már szőlőt termesztettek a hegyen. A középkorban Ságsomlónak nevezték, és a helyi monda szerint egy félig elkészült vár maradványait rejtette. II. (Vak) Béla király ugyanis várat szeretett volna itt építtetni, de tanácsadói le akarták beszélni róla. Miután a király nem engedett, azt bizonygatták neki, annyira magas a hegy, hogy lehetetlen ott építkezni. A még most sem meggyőzhető vak uralkodót aztán addig vezették körbe-­körbe a hegyoldalban, amíg elfáradt, és letett tervéről.

A rendszeres kőbányászat során előkerült mintegy 9000 darab régészeti leletből a bánya tulajdonosai magánmúzeumot rendeztek be. A tárgyakat Dr. Lázár Jenő a bányatársaság egyik tulajdonosa restauráltatta. „A Lázár gyűjtemény" sokáig Celldömölk egyik nevezetessége volt, melyet 1949-ben a Magyar Nemzeti Múzeum vett kezelésbe. Az eredeti kiállítás egy része, ma a Sághegyi Múzeumban látható.

A kiállított bronzkori emlékeken, és a bortermelés eszközein kívül az Eötvös-inga másolata is megtalálható a múzeumban.

1891-ben Eötvös Lóránd hat helyen végzett méréseket két tanársegédjével. A mérések hitelesítéséhez ideális hely volt a Ság-hegy szabályos alakja, mivel számításokkal is igazolni tudták a mérések valódiságát. 

A hegyen 1910-ben megindult bányászat jelentős változásokat hozott. Megnyitásától 1958-as megszűnéséig Közép-Európa egyik legjelentősebb bányájaként működött. Ezen idő alatt mintegy 1,7 millió vagon követ termeltek ki, és a hegy jelentős részét lebányászták. A kitermelés után viszont egy csodálatos természeti látványosság maradt ránk, amit ma mindenki csak kráterként ismer. A bányászat következtében betekintést nyerhetünk a hegy belsejébe. A bazaltkitermelés folyamán láthatóvá vált a vulkán egykori krátere, ezáltal bemutatható lett a hegy 5 millió éves geológiai története.

Részletes ismertetőink a Sághegyről:

Vadromantika karnyújtásnyira - Krátertúra a Ság-hegyen

2012.05.22. - 12:50 | Büki László 'Harlequin'

Celldömölk legidősebb "lakója" a Ság-hegy, amely egy 5 millió évvel ezelőtt kitört tűzhányó maradványa. A tanúhegy Vas megye keleti részén, a Kemenesalján található, 279 méter magasan emelkedik Celldömölk fölött. Lankája homokos pannon képződményekből, a meredekebb kúp vulkáni tufából és bazaltból áll. Mivel soha nem jártunk még a hegyen, egy enyhén szeles péntek délután erre vettük utunkat. Az első ránézésre komfortosnak tűnő túráról - lépcső vezet fel a hegyre?! - négy óra múlva jóleső fáradtsággal, és rengeteg (kép)élménnyel tértünk haza.

Valami vadSÁG - Krátertúra a Ság-hegyen III.

2013.06.14. - 02:15 | Büki László 'Harlequin'

A Sághegy Vas megye azon természeti ajándéka, melyet nem elég egyszer látni, megszállott fotósoknak pedig szinte állandó témát kínál e vadregényes tanúhegy. Idén is ráerősítettünk erre a "tézisre", és egy háromórás túrát tettünk az évek során szívünkhöz nőtt "tűzhányón". Kellemes és kellemetlen élmények egyaránt kardoztak bennünk az út végén.

 

A sorozat első része:

10+1 hely, amit feltétlenül látnod kell - I. rész

2012.12.28. - 01:15 | Büki László 'Harlequin'

Ha jártál már ezeken a helyeken, most újra felidézheted az élményt. Ha csak hallottál róla, most jobban megismerheted - hátha lökést ad egy túrához! Ha nem is hallottál még az alábbi helyek valamelyikéről, akkor ez a Te cikked! Ismerd meg az ország legszebb természeti látnivalóit!