Juhász Anna, a rendezvény háziasszonya bevezetőjében elárulta, az est címe, A csillagok világa egyszerre több dologra utal: elsőként természetesen egy Vámos Miklós kötet címe, melyben dr. Virág Pál tengerjogász mesél, állandóan mesél - világnézetét, tudását mesékbe csomagolva adja át (nemcsak) ikerfiainak, s természetesen így az ő életét is megismerhetjük. Ehhez a mesélő kedvhez és tudás-világ-látás és befogadás-átadáshoz kapcsolódnak az est vendégei, ők ugyanis hosszú évtizedek óta nagyon sokat adnak mindannyiunknak. Bemutatják az élet és az emberek sokszínűségét, legyen szó televízió, illetve rádióbeli saját műsoraikról, felejthetetlen interjúikról, beszélgetéseikről, köteteikről - mesélnek, világokat nyitnak ki, s köteteik kapcsán pedig saját életükbe, saját legbensőbb világukba is bepillantást engednek. Ismerősként köszönthettük hát őket a Hadik Kávéházban, de közéleti szereplésük mellett barátságuk, s mindenekelőtt az írói tevékenység is összekötő szál közöttük. Az este három meghívott vendégével az irodalom, az írás, a média, a zene és a nagy találkozások egyaránt központi témává váltak.

Az est legelején, majd legvégén a Vámos Miklós és Bornai Tibor alkotta Vámos Miklós Rock & Blues Band zenélt, igen nagy sikerrel. A beszélgetésben Vámos Miklós mesélt a gitározáshoz, a zenéléshez fűződő diákkori kapcsolatáról, majd arról, hogy tért be fiának kottatartót venni egy boltba tavaly, s látta meg a gyönyörű Fender gitárokat, majd hogy kezdte újra - fiával a gitározást. Vámos bevallottam írónak készült, már egész kiskorában történeteket mesélt családjának, ismerőseinek, újra és újra költve őket, ismételve, újrafogalmazva. 19 évesen jelent meg első novella-füzére az Új Írásban, amit számos kötet követett. Bornai Tibor Szegeden töltött gyermekkori élményeiről mesélt, s a háziasszony megidézett történetét folytatva arról a Szegedi Szabadtéri Aida előadásról, melyben etióp rabszolgagyereket alakított. Vámos Miklós kérésére elszavalta egy, a Hadik Kávéházban stílszerűen Karinthy Frigyeshez szóló versét: „Vegyünk, mondjuk engem, e verset szavalom, szám előtt mikrofon, lengetem a karom, mivel Micimackó, aki elbújt bennem, írt egy kis dalocskát, és most dúdolja fennen, néha, ágaskodva a szememből kiles, most már hol vagy, légy szíves, kedves Karinthy Frigyes?" (részlet a Kedves Karinthy Frigyes című versből)

Kepes András elmesélte, hogy általános és középiskolai tanulmányait három földrészen, három nyelven, kilenc iskolában végezte, Budapesten, Bejrútban, illetve Buenos Airesben. Írónak készült, de elégedetlen volt önmagával, így az újságírás felé vette az irányt: első cikke 17 évesen jelent meg. Első regénye pedig, a Tövispuszta (számos irodalmi válogatás, riport kötet után) épp tavaly. Juhász Anna kérdésére, hogy hatvan évnyi inspiráció kellett-e a szépirodalmi munkához, Kepes elárulta, lehet, hogy addigra érett meg benne, hogy regényben mesélje el, mit gondol az emberi kapcsolatokról, a történelemről, a szerelemről, a barátságról, az erényről, a gyarlóságról.

Az igen jó hangulatú esten Vámos Miklós és Kepes András nem hazudtolták meg magukat - igazi riporterként egymás szájából vették ki a szót és egymást is kérdezgették - meséltek közös, sok évtizedes barátságukról, élettörténeteikről, s arról, hogyan élik meg az írás-íróasztal adta magány, illetve a televíziózás adta népszerűség és látottság kettősségét. Habár a hangsúly kettejük tevékenységén máshol van: Kepes András hosszú évtizedek televíziózása, újságírása után írt szépirodalmi művet, míg Vámos Miklós több mint negyven könyvvel a háta mögött, elismert íróként vált a képernyőn ismertté, illetve most zenésszé - abban megegyeztek, hogy a kettő létforma kiegészítette egymást, fontosságuk nem elválasztható, szerepük más. Kepes András még olyan maradandó pillanatokat is felidézett, amit a képernyő nyújtotta műsoraival okozott egy-egy nézőnek.

Bornai Tibor édesapjának megtalált feljegyzései és írásai ihlette könyvéről, Az ecseri úti oroszlánról mesélt. "Egy évvel ezelőtt otthoni rendezgetés közben egy dobozban leltem rá apám kézzel teleírt jegyzeteire, lapjaira. Kibontottam és átnéztem őket, és utána úgy éreztem, apám személyes történelemnézete és az enyém sok tekintetben kapcsolódik egymáshoz. Apám idén száz éve született, és ez apropó volt számomra arra, hogy megpróbáljam összefűzni a két Bornai Tibor írásait, gondolatait". 

A remek program zenével zárult, két számot játszott el a Vámos Miklós Rock & Blues Band, majd a várva várt ráadással (a Paperback writer című dal) zárult a 27. Hadik Irodalmi Szalon.

A következő estére, mint megtudhattuk, május 29-én kerül sor, de a részletekért a sorozat weboldalára kell kattintani: www.facebook.com/hadikszalon!  

Előre feltételezzük, hogy ismét sokan találkozhatunk májusban is a Kávéházban, hisz az eddig eltelt, lassan három évnyi fennállás óta olyan színvonalas, tartalmas, izgalmas programokkal találkozhattunk estéről estére a Hadik Irodalmi Szalonban, hogy szerepe mindennapjaink részévé vált!