A zongoraművész Üzenete - Vásáry Tamás 80. születésnapja a New York Művész Páholyban
Képgaléria megtekintése2013.10.03. - 00:25 | Tóth Éva - Fotók: Zombor Edina
Sok minden kavargott újságíróként, látogatóként, zenerajongóként a fejemben, mikor hazafelé tartottam hétfő este a New York Kávéházból. Címnek is talán az illett volna: Vásáry Tamás Maraton – az est ugyanis hosszú volt, zsúfolt, sokszor hangos, mégis – olyan „Mátyáskirályosan” igaz mindennek az ellenkezője is. Egy biztos: felejthetetlen este lett Vásáry Tamás 80. születésnapja a New York Művész Páholyban, s mindenki örülhet, aki részesedhetett a zongoraművész Üzenetéből.
Soha ekkora sor nem kanyargott még a Boscolo Hotel aulájában, így már 18.00 óra előtt kérdéses volt, hogy fognak beférni az érdeklődők a Mélyvíz terem közel kétszáz ülőhelyére. A finom bor és Ferrero édességek elfogyasztása után jelen cikk szerzője is igyekezett mielőbb ülőhelyet találni magának - szerencsére ez sikerült - és visszaemlékezett a júliusi Janikovszky-estre, mikor legutoljára járt kávéházi esten. Akkor is teltház volt (s milyen jó, hogy manapság estéről estére ennyi ember összegyűlik egy kulturális rendezvényen), most azonban már 18.30-kor egy gombostűt sem lehetett leejteni a Mélyvízben. Sorra érkeztek a fellépő vendégek és barátaik: Érdi Tamás zongoraművész és szülei: Érdi Márta, akire jól emlékezhetünk a Cimborából és Érdi Sándor televíziós. Feltűnt Kepes András újságíró és Juhász Ferenc költő, Fehér László és Gyémánt László festőművészek. A kezdésre sajnos Rost Andrea operaénekesnő nem érkezett meg - mint kiderült, Batta András zenetörténész születésnapja is hétfőn volt a nemsokára megnyíló Zeneakadémián.
Bejátszásról fotók és Vásáry Tamás egy 1996-os előadásában Liszt: 15. magyar rapszódiája csendült fel, majd kezdetét vette a jó hangulatú beszélgetés. Vásáry épp annyira kivételes ember, mint amennyire kivételes művész: ahogy Juhász Anna, az est háziasszonya bevezetőjében kiemelte, ez a 80 év csak egy szám, hisz Vásáry testben, lélekben fiatal, életerős.
„A 80 év csak egy szám, egy nehézségektől nem mentes, de szépségekben gazdag, harcokkal, küzdéssel, felismerésekkel és ünnepekkel teli élet 80 éve. Vásáry életbölcsessége mindannyiunk számára példaértékű lehet, s elfogultság mentesen állíthatom, öröm a közelében lenni. Valami különleges csoda-búra van körülötte." - A háziasszony elfogódottsága nem véletlen: lassan egy éve dolgozik lektorként a zongoraművész mellett, hogy életregénye mielőbb az olvasók kezébe kerülhessen. Ez a „nagy találkozás", mint elmondta nemcsak munka téren, de emberileg is összeköti már őket: Vásáry Tamás igaz barátja lett tavaly december óta.
Vásáry Tamás ugyanis születésnapi estjén egy egészen új oldaláról mutatkozott be a látogatóknak: kiderült, 1969 óta írja regényét, amelyet tekinthetünk életrajznak is. Mint elmesélte, felesége biztatására fogott hozzá Londonban az íráshoz, ami attól kezdve életét meghatározta: írt vonaton, repülőn, otthon és utazások alatt, józanul és még - ahogy a felolvasott előszóból kiderült - ittasan is.
Illetve, nem ő írt: diktálták neki a könyvet, s mintha az élet és a felső irányító leéletné vele ezt az előre kijelölt életet, s mindezt leíratná, hogy ő átadva tudást, tapasztalást, sorsot - segítségünkre legyen. Ez az ő Üzenete, hisz ezt a címet adta könyvének.
Az ünnepség alatt három felolvasásra került sor Galkó Balázs előadásában, az első Kodályhoz, a második a szülei kitelepítéséhez, a harmadik egy saját zongora-fellépéséhez kapcsolódott. Habár a középső felolvasás hosszúnak bizonyult, az biztosan kiderült, Vásáry remekül ír, érzékeny, őszinte tollú, figyelmes és gazdag-lelkű szerző és ember. Kepes András már előre elolvasta a könyvet, így annak kapcsán faggatta a zongoraművészt, Rost Andrea pedig a Varázsfovolát idézte meg - azt a darabot, ami kapcsán a '90-es évek végén személyesen is megismerkedtek.
Az esten olyan sokan voltunk mi, látogatók, hogy többeknek állniuk kellett, vagy a lépcsőn ülni - így tette Dobos Tamás fotográfus vagy Liptay Gabriella marketingkommunikációs szakember is. S zavaró volt, hogy más eseményt is rendeztek a Kávéházban, de mintha azok is bekapcsolódtak volna a Vásáry ünneplésbe: egy-egy felolvasás vagy megszólalás előtt tapsvihar tört ki a Kávéház emeleti részéről, ezt mosolyogva fogadta Galkó vagy Vásáry egyaránt.
A program második felében megható pillanatra került sor: Érdi Tamás zongoraművész szólalt meg és köszöntötte „Mesterét", akivel többször játszottak már együtt, s a nagysikerű amerikai bemutatkozásukról az American Record Quide is beszámolt, mondván, mindkét Tamás a legjobbat hozza ki a másikból, és olyan a közös Mozart CD-jük, hogy az lenne a legjobb, ha az összes darabot megcsinálnák.
Az est utolsó momentuma a beszélgetés és közös pillanatok felidézése után az volt, amikor a Kávéház vezetése átadta Vásáry Tamás Törzsasztalát, ezzel köszöntve a világhíres művészt 80. születésnapján.
Juhász Anna felidézte a számára egyik legmeghatározóbb Vásáry mondatot: „Csak a vágyak nélküli ember szabad igazán!" Vásáry állította, igyekszik efelé a buddhista bölcselet felé, s a vágyak elengedése nem nihilizmust, ürességet, de nagy lelkierőt, belső-külső szabadságot takar.
Egy 80 éves fiatalember, aki humoros, szórakoztató, lenyűgöző, elgondolkodtató - s mint kiderült, tehetséges zenében és írásban egyaránt. Sokan voltunk a maratoni esten, tovább is tartott, mint a tervezett volt, mégis, egyszerre dobbant többszáz ember szíve az ünneplésen, s felejthetetlen élményt kaptunk a New York Művész Páholy estjén. Köszönet érte.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1946 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások
Előre is köszönöm,
Kati