Tatár egyébként egyre jobban teljesít, az első adás merevségét és a második adás túlzó feldobottságát ötvözve végre egy viszonylag normális átlagot hoz, kevés bakival, sőt, még a váratlan helyzeteket is jobban kezeli. Ezzel együtt szívesen küldenénk neki egy szinonímaszótárt, hátha talál a „tabella" szóra más változatokat, mert 97-edszerre már nagyon idegesítő.

Harsányi esete egész más: nem tudjuk eldönteni, hogy ő azért ilyen, mert egyáltalán nem érdekli a dolog (tökéletesen megértjük, ha így van), vagy netán beteg, és hirtelen be kellett kapnia pár lázcsillapítót, ami pont annyira szedálja le, hogy a műsor végére már egészen kásásan kezd beszélni. Az értelmetlen kérdések, nagyon rossz poénok továbbra is sértik a fülünket, de ez van, az meg, hogy Keresztes Ildikó hátát mutatja nekünk egy táblagépen „élőben", az egyszerűen csak bődületes marhaság, de hát neki ezt mondták.

Mai zsűritársaim ismét Hal, Zé és Gá, véleményalkotásunkat erőteljesen segíti egy adag jóféle villányi vörös, némi gyümölcs- és egyéb párlattal kiegészítve.

Az első versenyző ma este Péter Barbara, aki igazán sokoldalú, okos, szép, dekoratív jelenség. A hangjával és a zenével nincs is gond, csak valahogy ez a dal olyan semmilyen, olyan „mindenmentes". Monoton, nem mond túl sokat, szóval elég unalmas. Persze ismerve a korábbi versenyek mezőnyét, simán beleférhetne. Egyes zsűritagok fennakadnak a ruhán, de nekem nincs vele bajom, nem a legelőnyösebb választás talán, viszont érdekes és egyedi, a dalon pedig se jó, se rossz irányban nem változtat.

Zé: a női Szikora, ami az outfitet illeti, sőt, az angolja is ugyanolyan. A dal sajnos már az elején elfárad, utána meg semmilyen... Ő, ha hallgatna az univerzumra, itt és most befejezné.

Hal: még így is jó hogy angolul énekel, mert magyarul még rosszabb lenne.

Gá: Listen to the universe, te jó isten, mit jelent ez?! Az univerzum némán hallgat, bakker.

Pontok:

Hal: 3

Zé: 2

Gá: 1

Orsó: 4

A rég nem látott Mujahid Zoli azóta jazz ének szakon végzett, nem érdemtelenül. Jó hang, határozott kiállás, jól összerakott, alaposan hangszerelt dal. A mély hangok talán lehetnének erőteljesebbek, a vokál pedig néha egészen elnyomta a szólót, ráadásul nagyon hamis is volt (úgy látszik, a hangtechnikusok csak testben tértek vissza, lélekben még a koktélokat iszogatják valahol). A dal elfogadható popnóta, és Zoli falzettjei kifejezetten tetszenek. A jelmezek érdekesek, főleg az előző fellépő tükrében, az énekes pedig nagyon szimpatikus figura.

Zé: a dal valamilyen, de nem tudom, MILYEN? Viszont kellemesebb, mint az előző, van íve a dalnak, és annyira nem szar az angolja.

Hal: hát, nekem egy gyenge Rick Astley-utánzat.

Gá: nagyívű, ürességet teatralitással takargató blöff. A hang meg, nem tudom, tényleg erre adnak jazzénekesi diplomát a Liszten?

Pontok:

Hal: 2

Zé: 5

Gá: 2

Orsó: 8

Tényleg úgy harangozunk be egy versenyzőt, hogy „nagyívű dallamok"? Ez a legfontosabb egy felvezető videóban? OMG. A Proof of Life ettől függetlenül igazán érdekes formáció, érdekes, mély, egyedi énekhanggal. Kár, hogy helyenként egészen bizonytalan, pedig van benne potenciál. A refrén remek, fülbemászó, jó dal lenne ez, csak az a rapbetét ne lenne benne (vagy ne így!). A szöveg mondjuk feszegeti a „rossz" kategóriát, nézzük csak meg a szövegírókat, és számoljuk meg, hogy hányszor fordul elő a „még" és a „már" (én meg azt mondom: KÁR). Igaz, legalább nem épül egyikre sem rím, de akkor is...

Hal: C64+Eminem+valami ami bennmaradt a szájukban=Proof of life. Egy kis artikuláció nem ártana, meg ki kéne köpni, ami bentmaradt.

Zé: Fatboy Slimes beütések, van lendület bőven. Érdekes, mély hangja van, de nem tiszta, ahogy előad.

Gá: a rapbetét abszolút szétütötte az egészet.

Pontok:

Hal: 4

Zé: 6

Gá: 5

Orsó: 7

Csemer Boglárka fiatal kora ellenére nagyon tapasztalt, és nem csak itthon, de külföldön is szép sikereket ért el (még a „Boggie név ellenére is...). Pont ezért nem tudom, hogy tulajdonképpen mit is kezdjek ezzel a dallal. Lassú, akusztikus, még szép is, viszont a szövege nagyon direkt, a dallam végig ugyanaz, monoton, unalmas, és ami az első dalnál kritika volt, az itt is az. (Sőt, a múltkor Dallos Boginál is ugyanez volt a probléma.) Az álszenten viselkedő zsűri viszont az üzenetet zsűrizi, nem a dalt, holott az említett korábbi daloknál kifejezetten ezek miatt vettek lejjebb a pontszámokból. Persze egy ilyen eurovízión valószínűleg két kanállal zabálná a közönség ezt a fajta nótát... Még csak annyit, hogy remélem, Bogi fellépőruhája műbőr.

Gá: flashmob, bármelyik utcán, bármelyik színjátszós csoport próbaterme előtt. Nádpálinkáért üvölt az este...

Zé: Romantikus filmek, szakítós rész zene.

Hal: a hangja nem rossz, de ez azért prímán unalmas volt. Wi ár dö wörld... Ilyen témákról izgalmasabban is lehet énekelni, előadni.

Pontok:

Hal: 4

Zé: 6

Gá: 2

Orsó: 4

Örök kedvencem, Rácz Gergő és csapata, a Fool Moon következik. Hiába, csak nem adják fel, de elgondolkodtató, hogy ők tényleg azt hiszik, ezzel a stílussal ki lehet jutni az eurovíziós versenyekre úgy 30 éven belül? Nem mintha nekem nem tetszene, sőt! Minden RG-féle ellenérzésemmel szemben abszolút díjazom a stílust, az érdekes, egyedi és hallgatható, élvezetes koreográfiába bújtatott, szórakoztató zenét, de ettől függetlenül ezzel nem lehet mit kezdeni. A lottósorsolós műsorban, vagy a Kívánságkosárban simán elmegy, sőt, még talán megnézném egy koncertjüket is, de ide egyáltalán nem való. Az előző dalnak „túl sok" üzenete volt, ennek viszont semmi. A legjobb hang amúgy a piros csokornyakkendős, mellényes srácé, őt kéne kiemelni a csapatból! Gergő meglepően hamis és bizonytalan helyenként, reméljük, azért nem beteg.

Hal: én azt nem értem... és az a felháborító... hogy miért nem tudnak valami izgalmassal jönni? Jó előadók, korrekt hanggal, és előjönnek ilyen vérszegény tinglitanglikkal?

Zé: megőrjít ez a vó-ó, vó-ó... ja, hogy nincs zenekar? Hű.

Gá: belökdösném őket előzenekarnak a Ministry elé.

Pontok:

Hal: 3

Zé: 2

Gá: 2

Orsó: 3

Update: azért azt mégiscsak muszáj megjegyeznem, hogy ne érjen a személyes ellenszenv vádja, hogy 2-3 nap elteltével egyedül ezt a dalt tudom dudorászni, a többire egyáltalán nem emlékszem ebből az egész mezőnyből. Érdekes, nem?

Kövezzen meg, aki akar, de nekem bizony Keresztes Ildikó hang a javából! A dal más, mint amit megszoktunk, nem a rockos-dögös-belevaló-vagány, inkább az érzékeny oldalát domborította ki az énekesnő, de szerencsére még pont nem nyálas, éppen a markáns hang miatt. A hangterjedelem szép nagy, a dobok pedig kifejezetten feldobják a dalt. A szöveg sajnos helyenként viszonylag közhelyes, de egyáltalán nem ez a legrosszabb dalszöveg az idén. A dal lezárását viszont máshogyan oldanám meg, igaz, lehet, hogy csak a 3 perces korlát miatt csinálták így. Mindennel együtt érezhető, hogy Keresztes Ildikó jól érzi magát a dalban, és ez mindenképpen előnyére válik.

Hal: tipikus magyar rádiónóta, ezer ilyen volt, ezer ilyen lesz.

Gá: hangban azért veri a mezőnyt eddig... és hajban is.

Zé: a hang oké, a dal is rendben van. Nem kedvelem különösebben, de jól énekel.

Pontok:

Hal: 3

Zé: 6

Gá: 6

Orsó: 8

A szving mellett elkötelezett Gájer Bálint profi: jó hang, jó megjelenés, tökéletes produkció. Hogy ezt a műfajt az eurovízióra érdemes-e kivinni, azt tényleg nem lehet tudni, de nagyon jó és szórakoztató előadás volt.

Zé: Gájert, de sajna, szerintem ez a stílus eléggé el van csépelődve.

Hal: (a tévé előtt térdepel és imádja Gájert, majd:) a saját műfaján belül ugyanúgy biztosra megy mint pl. a Keresztes, ez tény, de ez legalább szórakoztató volt.

Gá: Prince of swing, vazz, figyelem! Az első igazán magabiztos hang, bár ebből a dalból hétmillió-három van.

Pontok:

Hal: 7

Zé: 6

Gá: 6

Orsó: 9

A Tatár Csilla által következetesen „ádörplánít"-nek ejtett Other Planet izgalmas hangszínnel, és eszméletlen Wicked Game-nyúlással jelentkezik. Nem, nem csak hasonlít: ez konkrétan hangról hangra ugyanaz. Próbáld csak meg ráénekelni! Sikerülni fog (még jól is szól együtt a kettő). Na mindegy, egyébként teljesen bejönne, ha nem lenne ez az apróság. Mert a rosseb egye meg, a srác hangja jó, kár, hogy a végére kifogy a szuszból.

Gá: botrány, de ez eddig a legérdekesebb ma számomra.

Hal: én nem tudom kivenni mi akar lenni a dallam... ez olyan, mintha valaki túrógombócot főzne töpörtyűből; egyszerűen nem tudok rájönni mi ez, mert annyira rosszul énekel.

Zé: Coldplay, Chris Isaac, Editors turmix...

Pontok:

Hal: 6

Zé: 3

Gá: 5

Orsó: 6

Wolf Kati, aki egyszer már képviselte az országot az Eurovízión, ismét hozza a formáját. A ruha gyönyörű, a hangja adott, ezzel tehát nincs semmi probléma. A dal azonban sajnos hát... eleve zavar engem az az aa-aaa-zás az elején (meg több helyen is); a „kitörjön már" és a „jobb is jár" rímpártól meg egyenesen borzongok... Miért nem lehet végre megérteni, hogy NEM ÍRUNK „MÁR"-RAL ÉS „MÉG"-GEL DALSZÖVEGET, DE FŐLEG NEM RÍMEKET?!?! Nem, kedves Philip, NEM! Major Eszter lehet akármilyen jó szövegíró, ez a szöveg NEM JÓ! A dal amúgy is a szokásos standard, szélgépes, himnikus, nagyívű kommersz semmi, de Kati hangjával ÉS egy jó szöveggel azért el lehetne hallgatgatni, de hogy egy ilyen kritikán aluli szöveget képesek voltak odatenni elé, az egyszerűen felháborító. A szélgép egyébként a csípőig hasított szoknya esetén időnként 16+-os, de nem baj. A zsűri természetesen egekig magasztalja, hiszen mit is tehetne? Pedig ez a szöveg, ez a dallam, ez a hangszerelés, ez bűn.

Hal: jaj, megint egy kilencvenes évek-nóta, gáz szöveggel... de most komolyan, ilyen szövegekkel küldenek be az olvasók verseket a megyei napilap heti versrovatába.

Zé: Wolf Kati és szélgép... ez nagyon nem jó kombó; ez olyan, mint Balázs Pali és a haja: összetartoznak, de azért gáz.

Gá: az a baj, mindenki görög istennőnek gondolja magát, ha dalt kezd csinálni.

Pontok:

Hal: 4

Zé: 5

Gá: 6

Orsó: 6

Az este utolsó fellépője a Spoon. Őket egészen megkedveltük az X-Faktor alatt, de oda belefért a kis bénázgatás, meg az esetleg kinézet, meg a szörnyedvény angol kiejtés. Na ehhez képest ez itt egy vicc. Eleve mi az a felvezető videóban, hogy „összesen 79 évesek", meg hogy „közel 120 óra utcazenélés"? Baszki, én meg beírom a szakmai önéletrajzomba, hogy 25 éve folyamatosan énekelek a fürdőkádban, aztán mekkora sztár leszek. Na de a dal... a dal... brutális, még a tábortűz is elaludna mellette, pedig maximum oda tudnánk elképzelni. Az angol kiejtés - bár javult legutóbbi kritikánk óta - még mindig rettenetes, a „vóvápp"-ot nem felejtjük soha. Ez a teljesítmény egy nagy semmi, bár legalább tisztán énekelnek, kizárólag ezt lehet értékelni. A dalt reklám alá háttérnek tudnám maximum elképzelni, vagy amikor hívod az ELMŰ-t, és 45 percig zenélnek a füledbe.

Gá: hát ha ilyen lett volna az osztálykirándulásunk kilencvenötben, megállok a fejlődésben... Az szomorú, hogy ezekkel a fiatal srácokkal ezt elhitették, hogy ez jó, pedig pont fiatalon kéne innovatívnak lenni.

Hal: plíz gájz, dont dú disz... értem én, hogy ez aranyos akar lenni, meg minden, de hát ez rajzfilmzene... és abból is a sablonos!

Zé: látszik rajtatok a fejlődés hétről hétre - viszlát tíz év múlva!

Pontok:

Hal: 2

Zé: 3

Gá: 2

Orsó: 2

Nos miután nagyjából végigszenvedtük az összes előadót, kezdhetjük fontolgatni az öngyilkosságot, mert csak 20 sms-t lehet küldeni egy mobilszámról. Júj, mi lesz így a világgal? Na mindegy, az extra fellépő Kiscsillagot meg inkább nem véleményezzük, jobb a békesség, legyen elég annyi, hogy GÁ azonnal kiment cigizni, mi maradék hármak meg vérre menő szidalmazási versenyt tartottunk. Ízlések és pofonok.

A mai verseny továbbjutói tehát:

Boggie (érthetetlenül az első helyen, plusz mi ez a név?)
Wolf Kati (hehh)
Other Planet (ezt se egészen értjük, nem félnek a plágiumpertől?)
Gájer Bálint (ez okés)
Mujahid Zoltán (nekem simán belefér)
Spoon - a közönség érthetetlen szavazataival ők jutottak tovább. 

A ma esti saját kreálású kategóriák:

Az est meglepetése: Hal mellényúlt a pohárnak, és a Salvus vizest húzta meg.
Az est önkényuralmigyanús öltözéke: Mujahid Zoli egyenruhája.
Az est leginkább oda nem illő dolga: rózsaszín valami Csiszár zakóján.
Az est második leginkább oda nem illő dolga: Harsányi Levente (ez szinte bók).
Az est legkényelmetlenebbnek tűnő holmija: Csilla ruhája.
Az est betépésre alkalmas vetítése: Proof of life.
Az est leglassabb rapbetétje: Proof of life.
Az est karikái: Levente szeme alatt.
Az est csinoskája: Bogi (és csakazértsem Boggie).
Az est bicskanyitogatója: a Spoon. 

Hallottuk tehát immár mind a 30 dalt, és őszintén szólva nem tudnék egyet sem kiemelni, ami annyival, de annyival jobb lenne, mint a többi! Ez sajnos elég gyenge mezőny, és persze vannak jobban szeretettek, meg vannak kevésbé kedveltek, de én nem hallottam AZT A BIZONYOS dalt ezek között. A legjobb összegzést egyébként Gá mondta:

„Nem kell megváltani a világot torokból, csak őszinte, alázatos, nem nagyotmondó, jó kis számocskák kellenek, rafkósak, tiszták, táncolhatók vagy szomorúak, de ne ilyen pasztell-himnikus, ezerszer-hallottam-már-a-kerrádiók-gyenge-pillanataiban-szutykok!"

Egyetértünk.