2011-ben indult útjára a Napló-szilánkok című Móricz-est Koltai Róberttel, mely 2012-ben Szombathelyre is eljutott. Móricz a Naplókat szerelmi és magánéleti válsága miatt kezdte írni. Hirtelen szerelemre lobbant Simonyi Mária színésznő iránt, s emiatt felesége, Holics Janka az öngyilkosság szélére sodródott. Kávéházakban, vonaton, hotelszobákban írt, a naplóírás segítségével vészelte át a magánéleti válságot.

A Jelenetek 2 házasságból című előadás is Móricz kevéssé ismert regényein alapszik. Honnét ez a szerelem Móricz iránt?

B. Török Fruzsina keresett meg azzal az ötletével, hogy kincset talált Móricz Naplók 1924-25 című kötetében, és színpadi szöveget készített belőle Napló-szilánkok címmel. Fruzsina úgy érezte, ez a napló pontosan nekem való, bár akkor még nem tudtuk eldönteni, milyen formában kerül majd színpadra. Amikor elolvastam a Napló-szilánkok szövegét, egyből beleszerettem, igazi meglepetés erejével hatott rám. Móricztól főleg a Légy jó mindhalálig-ot, a Rokonok-at, az Úri murit ismerjük, a Napló-szilánkok azonban természetesen más. Lenyűgözően mellbevágó és megrendítő egyszerre. Janka, az író felesége 20 évi házasság után követett el öngyilkosságot, amit szinte lehetetlen feldolgozni. Mélységes gyötrődés és ugyanakkor ördögi humor és önkritika jellemzi a napló ezer oldalát. Magamra találtam a sorok között, hiszen pont ezt keresem, főleg a szerepeimben. A fájdalom és a humor szorosan összetartoznak, ezért is érzem közel Móriczot magamhoz. A Szilánkok 2011 óta nagy sikert arat, minden korosztály kíváncsi rá, a fiataloktól az idősebbekig. Hatalmas élmény volt számomra a szombathelyi bemutató is, ahol nagy örömünkre itt volt Móricz unokája, Kolos Réka is.

A Weöres Sándor Színház honlapján a következőt olvashatjuk:

„ A 'Napló-Szilánkok', a megromlott házasság végnapjainak drámája pereg előttünk, a bizony sokak által megélt, vagy csak közelítő konfliktushalmaz. A „heroikus harcot szeretteivel és önmagával - a szerelemért és a végtelen munkáért", az élet szilánkjainak bemutatására alkalmasabb színészt, embert nem találhatott volna (B. Török Fruzsina), mint Koltai Róbertet. Egy új műfajt alkottak együtt, és a műfaj egy új Koltai Róbertet teremtett."

Ön is így érzi?

Nem az én tisztem ezt megítélni. De nagyon örülök, ha ezt mások így látják. Az kétségtelen, hogy a Szilánkokkal elindult valami bennem és körülöttem is, ami sok embert megérintett. Ez a dolog pedig most folytatódik a Jelenetek 2 házasságból című előadással, ami szintén B. Török Fruzsina Móricz-feldolgozása. Két egyfelvonásos tragikomédiát láthatnak a nézők, az egyik Az asszony beleszól (Kálmánchelyi Zoltánnal és Varga Dórával), a másik a Rab oroszlán, melyet Bálint Évával közösen játszunk. 2014-ben a budapesti Thalia Színházban már bemutattuk az előadást. Jordán Tamás megnézte, megtetszett neki, és bizalmat szavazott nekünk.

Tehát az előadást rendezi, és a Rab oroszlánban Bálint Éva partnere is lesz...

Így van... Ez egy igen összetett feladat, és még koncentráltabb figyelmet igényel. Szerencsésnek mondhatom magam, mert egy ilyen nem könnyű feladatban nagyszerű partnerem van. Bálint Éva csodás játéka megkönnyíti a dolgomat. Alázattal, értőn és érzelemdúsan van jelen a próbák minden pillanatában.

Móricz és Janka zaklatott kapcsolata letagadhatatlanul köszön vissza szinte minden művében...

Móricz számára Janka jelentette a nőt, az igaz szerelmet. Vagy legalábbis azt a kapcsolatot, amiben a szerelem mellett az igazi „szerelméhez", az íráshoz is segítséget kapott. Nem is keveset. Ez sem titok már, a naplóból pontosan kiderül:

„Az írás nekem fontosabb a feleségnél, a gyerekeknél, és az egész életnél. Ez mind csak melegágy, esetleg boldog melegágy, de az írás a virág, amely kinő belőle."

Az volt a kapcsolatuk igazi tragédiája, hogy Janka pontosan tudta, nem lehet az első... Soha... Mégis ő volt az egyedüli, aki képes volt férjéből igazi íróóriást teremteni. Amikor Janka meghalt, Móricz azt mondta:

„Nem lesz többet nő, akitől nagy gondolatot rabolhassak."

A fentiek nagy súllyal szerepelnek a jelenlegi előadásomban is.  Ők ketten olyan mélységeket éltek meg, mely Móriczot Európa legnagyobb írójává tette, mégis többre vágyott. Sikeres színpadi szerző szeretett volna lenni, de nem sikerült. Míg Molnár Ferenc darabjaira három héttel az előadás előtt elfogytak a jegyek, addig az ő Búzakalász című darabjának harmadik előadásán már csak félház volt. Ezt is pontosan tudjuk, hiszen fehéren-feketén benne van a naplójában. Voltak természetesen sikeres színházi drámái is, de nem ez volt a jellemző. A regényírás és a drámaírás nagyon más műfaj, külön szabályrendszere és eszköztára van. Móricz regényíróként volt utolérhetetlen. Épp ezért izgalmas és fontos az a közös munka, amit már 2011 óta Fruzsinával közösen csinálunk, mert ő képes a regényekből olyan színházi szöveget írni, ami a színpad szabályainak tökéletesen eleget tesz, mégsem vész el Móriczból semmi. Ha van két jó regény, mint esetünkben, az önmagában még nem színház. Azzá Fruzsina tette, és azt hiszem, kimondhatjuk, két új magyar dráma született. Kolos Réka azt mondta a budapesti bemutató után:

„ Örül a nagypapa odafönn!"

Két alig ismert, már-már elfeledett Móricz-regényről van szó. Hogyan akadtak mégis rá?

Valóban olyan regényekről beszélünk, amiket az ötvenes években adtak ki utoljára. A legelszántabb Móricz-rajongók és az irodalmárok ismerik, de a nagyközönség bizony nem nagyon. Az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy a Szilánkok sikere után a Móricz-örökösök képviselője, Kolos Réka, maga adta Fruzsina kezébe a két regényt, és megbízta, hogy ha tud, csináljon belőle színházat. Tündéri báj, humor és a legmélyebb emberi válság egyszerre van benne mindkét történetben. Az asszony beleszól egy krimi-komédia a '30-as évek gazdasági válságából. Döbbenetesen rímel korunk erkölcsi és gazdasági válságára. Imre és Ilonka története, akik fiatalok, és a legnagyobb nyomorban is boldogok akarnak lenni, mindenáron. A Rab oroszlánban pedig kétségtelenül Móricz és Janka jelenik meg Vágrándy Aladár és Juluka személyében. A történetnek az ad igazi izgalmat, hogy Móricz ebben a regényében játszott el azzal a gondolattal, hogy mi lett volna, ha... Mi lett volna, ha Janka felülkerekedik, és mégsem lesz öngyilkos.

Hogy tetszik önnek Szombathely?

Ez a harmadik darab, amit a városban rendezek, kettőben játszom is. Az első a Máli néni volt egy szuper jó szereposztással, utána jött az Én és a kisöcsém, amit szintén szerettek a nézők.  Mindig nagy boldogság együtt játszani ezzel a csapattal. És most pedig itt van a Jelenetek 2 házasságból. Úgy gondolom, ez az ország egyik legjobb színháza, de biztosan benne van a két-három legjobb között. Olyan színészek alkotják - fiatalok, középkorúak, idősek -, akik méltók Jordán Tamáshoz, akivel immár 44 éve vagyunk barátok, és játszunk együtt. Egy várossal való kapcsolatomat mindig attól tettem függővé, hogy milyen a színháza. Itt hibátlan és nagyon jó a légkör. Van olyan nap, hogy két-három előadás zajlik, a focimeccsen nincsenek annyian, mint ahányan itt nyüzsögnek az előcsarnokban, méghozzá értő, jó közönség. Nagyon várom az újabb találkozást velük!