Azt már rég tudjuk, hogy a cigaretta, az alkohol és a gyorsétkezdék kínálata egyáltalán nem egészséges, de hogy a napi higiéniai rutin is árt a szervezetünknek, egészen kétségbeejtő.

A kutatók szerint hét olyan gondoskodó bűnt követünk el önmagunk ellen, amelyek nem hogy megóvnák, de egyenesen károsak az egészségünkre.

1. A napi zuhany

A modern tisztálkodási szokásainkat bőrünk szenvedi meg - állítja Nick Lowe, a londoni Cranley klinika bőrgyógyásza.

„Az emberek többsége túl sokat mosakszik. A forró víz az olyan szappanokkal kombinálva, amelyek az elhalt hámsejteket hivatottak ledörzsölni, tönkreteheti a bőr természetes zsírbevonatát. Ez a bőr kiszáradásához, kirepedezéséhez, súlyos esetekben fertőzéséhez vezet. Sokunk számára nem szükséges, hogy naponta lezuhanyozzunk. Ha ez a gondolat rémületbe ejt, és nem bírjuk megállni, legalább használjunk minél hidegebb vizet" - magyarázta az orvos.

Ha egyébként is száraz a bőrünk, használjunk szappanmentes tusfürdőt, ajánlják a szakértők.

2. A nyolc órányi éjszakai alvás

„Az a közfelfogás, hogy éjszaka nyolc órát kell aludnunk ahhoz, hogy kipihentek legyünk, csak egy olyan konvenció, melyet napjainkban találtak ki, és amely még fáradtabbá tesz" - számolt be Jim Horne professzor, a Loughborough Egyetem Alvás Kutatóközpontjának munkatársa.

Szerinte sokkal hatásosabb, ha napközben rövid alvásokat iktatunk be: egy 15 perces szundi nappal  felér egy órányi éjszakai alvással. A professzor szerint az ember eleve úgy fejlődött, hogy nem egyhuzamban, hanem töredékesen aludt. Barlanglakó korunkban a ragadozók egyszerűen felfaltak volna, ha végigalusszuk a nyolc órát.

Pár száz évvel ezelőtt általános gyakorlat volt, hogy az emberek késő délután aludtak körülbelül két órát, amit vacsora és élénk szociális élet követett a családdal és barátokkal. Éjfélkor ismét ágyba bújtak egy hosszabb, 3-4 órás alvásra, majd felkeltek imádkozni és feléleszteni a tüzet a kályhában. Ezután hajnalig még szunnyadtak egyet. Naponta körülbelül hét órányit aludtak.

3. A száj kiöblítése fogmosás után

„Az öblögetéssel lemossuk azt a fluoridos védőréteget, melyet a fogkrém képez a fogunkon. Az öblítés mellőzésével több órával meghosszabbíthatjuk fogaink védelmét" - mondta Phil Stemmer fogorvos. „Fogmosás után igyekszem legalább fél óráig nem inni semmilyen folyadékot. Kezdetben furcsa érzés az ottmaradt fogkrém, de hamar hozzá lehet szokni. Még be sem nedvesítem a fogkefém fogmosás előtt, hogy még hatásosabb legyen" - tette hozzá.

A fogorvos azt a közfelfogást is cáfolta, hogy evés után rögtön neki kellene esnünk a fogainknak. Azt javasolja, hogy étkezés után várjunk legalább egy fél órát, mert az ételekben lévő savak és cukrok ideiglenesen feloldják a fogzománcot. Ha közvetlenül ezután megmossuk a fogunk, tulajdonképpen lesúroljuk a zománcot, mielőtt az újra megerősödne.

A legjobb - tanácsolja az orvos -, ha étkezés előtt mosunk fogat, étkezés után pedig alkoholmentes szájvízzel öblítünk.

4. Az ülve vécézés

Izraeli orvosok legújabb kutatásaikban kimutatták, hogy guggolva sokkal természetesebb pózban szabadulnánk meg salakanyagainktól, mint ülve. Ráadásul kevesebb erőlködéssel jár, így az aranyeresek sem szenvednének olyan sokat.

Akinek még nincs guggolós, azaz török vécéje otthon, az a nagy dolog előtt úgy üljön a vécékagylóra, hogy helyezzen a lába alá egy kisszéket. Ezzel sokat javíthat az emésztésén is, magyarázta Charles Murray, a londoni Royal Free kórház orvosa.

5. A napi takarítás

Akik naponta túl sok időt töltenek lakásuk tisztogatásával, azoknak általában magasabb a vérnyomásuk, derült ki száz férfi és nő tesztelése során. Úgy találták, hogy magasabb a vérnyomásuk azoknak, akik több felelősséget és feladatot vállalnak a háztartásban, mint azoknak, akik ezt partnerükre hagyják.

A magas vérnyomást nem is maga a tevékenység okozza, hanem az azzal járó idegeskedés, hogy emellett mikor jut idő a munkára, a bevásárlásra és a főzésre. Ráadásul a háztartási tisztítószerek, főleg sprayk használata növeli az asztma kockázatát - mutatta ki egy hosszú távú spanyol kutatás.

6. A helytelen légzés

„Ha valakit megkérnek arra, hogy lélegezzen mélyet, belégzéskor biztosan a mellkasába szívja a levegőt, ami helytelen" - figyelmeztet Neil Shah, a stressz kutatásával foglalkozó orvos. Szerinte a kor előrehaladtával mindinkább átállunk a mellkasi légzésre, pedig a hasunkból kellene lélegeznünk, ahogy a csecsemők teszik. Ők ugyanis sokkal jobban megmozgatják a levegőt a tüdejükben.

Jó hír viszont, hogy elsajátíthatjuk a gyomorlégzés technikáját, ami azt jelenti, hogy kilégzéskor és belégzéskor a hasizmokat mozgatjuk meg a mellkasi izmok helyett. A hasi légzés már akkor is hatékony lehet, ha naponta csak pár percet gyakoroljuk: csökkenti a vérnyomást és a stresszt.

A mellkasi légzéssel nem jut friss levegő a tüdő alsó részeibe, pedig ott vannak a legmelegebb és legnedvesebb véredények, amelyek leghatékonyabban tudnak gázt cserélni és oxigént juttatni a szerveztünkbe, állítja az orvos.

7. A vacsora utáni pihenés

„Ha este inaktívak vagyunk, vagy lefekvés előtt eszünk, a táplálék zsírként rakódik le a szervezetünkben. De ha vacsora után húsz percet sétálunk, nyugodtan ehetünk akár este 8-9-kor is. A kis adagok és a rendszeres étkezés a kulcsa annak, hogy ne szedjünk magunkra fölösleges kilókat" - mondta Claire MacEvilly, a Cambridge Egyetem táplálkozáskutatója.

A szakértő azt ajánlja, inkább a reggelivel juttassunk nagyobb adag kalóriát a szervezetünkbe, mert sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy azt napközben el is égetjük.