„Kilenc mély bók a nevének" - 100 éve született Weöres Sándor

2013.06.22. - 02:00 | T. Molnár Zsuzsanna

„Kilenc mély bók a nevének" - 100 éve született Weöres Sándor

Különös, hogy az ország nyugati végén - vagy ahogy errefelé egyre inkább szeretjük mondani: "pannon tájain" - régtől virágzik a költészet. Itt, Vas megyében van a Kemenesaljának nevezett tájegység, amely századok óta szüli, vonzza és neveli a költőket, írókat. Mondhatjuk róla, hogy helikoni hely: Egyházashetyén született Berzsenyi Dániel, Dukán Takách Judit és Zádor Stettner György, Uraiújfalu-Szentivánfán Bezerédy Amália, Szelestey László, Koltai Vidos János. Apja után idevonzotta Döbrentei Gábor írót, irodalomszervezőt és a 18-19. században a magyar nyelvet és literatúrát élesztgetőket, majd a huszadik század elején Weöres Sándort nevelgette igaz szeretettel.

Weöres Sándor Szombathelyen született 1913-ban, nevelőotthona Csöngén volt, édesapja birtokán. Apja erélye, anyja szeretete és magas szintű polgári műveltsége vette körül gyermekkorában. Törékeny, vézna gyereknek mutatják a csöngei emlékház fotói.

A szombathelyi diákévek kudarcot, lelki szenvedést hoztak számára, ám a versírás, az olvasás pótolta a tanári elismerést. 19 évesen a „Névtelen Jegyző" nevű, fiatal írókat, költőket befogadó és bátorító laphoz elküldte első, nyomtatásban megjelent versét. A bizarr költeményre felkapták fejüket az irodalmárok: "A macska" című vers egy cica monológja, gazdája áhítatos dicsérete. A refrén: „Kilenc mély bók a nevének" - tréfás köszönési fordulattá vált az irodalmárok köreiben. Babits és Kosztolányi is felfigyelt a fiatal költőre, majd verseit a Nyugat közölte.

Egyetemi tanulmányait Pécsett végezte 1933 és 38 között. Először jogra iratkozott, majd a bölcsészet mellett döntött. Akik hatást gyakoroltak rá: Várkonyi Nándor, Fülep Lajos professzorok és Hamvas Béla. A doktori címet 1939-ben szerezte meg.

Az egyetemi évei alatt, 1934-ben jelent meg első önálló kötete "Hideg van" címmel. 1935-ben és 1937-ben Baumgartner-jutalmat kapott, ebből a pénzből járta be Észak-Európát, majd a Távol-Keleten utazgatott. A népek nyelveit és a kelet mítoszainak útját követte, ezek megjelennek későbbi költészetében és műfordításaiban.

1939-ben kiadták "A vers születése" című önvallomását, ez volt a doktori disszertációja is. 1947-ben feleségül vette Károlyi Amy költőnőt. 1949 a hallgatás éveit hozta számára. Kirekesztették a magyar hivatalos irodalmi életből, műfordításokból élt.

A másik terület, ahol megszólalhatott, a gyermekversek voltak. Megújította a gyermekköltészetet: a kicsik mindent elfogadó és megértő - érző képzeletvilágára alapozta veseit. Ahogy Hegedűs Géza megfogalmazta: „A szürrealistáktól tanult laza képzettársítás éppúgy találkozik a primitív szemlélet titokzatosságával, mint a gyermekversek friss játékosságával, a zenei motívumszerkesztéssel, vagy a modern szabad versépítés eljárásaival, bravúros verselésnek köszönhetően rendkívül sok versváltozatot alakított ki" Ez gyermek és felnőtt költészetére egyaránt érvényes.

A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján legolvasottabb alkotása a Psyché című versgyűjteménye volt. Virtuóz stílusa, szerepjátszó képessége, korrajza elhitette olvasóival, hogy egy Lónyai Erzsébet nevű, százötven évvel korábban élt költőnő verseit és élettörténetét olvassák. Sokan lexikonokban kutakodtak utána. Az akkori olvasóközönség főként egy bizarr szerelmi történetet látott a sorokban. Egyesek szerint Dukai Takách Judit költőnő lelki útját ábrázolta a lélek mélyét megjárva. Maguk a kortársköltők sem tudtak határozottan állást foglalni, mint azt a következő idézetben olvashatjuk: „A Psyché egyszerre tekinthető úgy, mint egy tizennyolcadik századi arisztokrata család klasszicista - preromantikus affektációja, de úgy is, mint az antik mitológia szerinti szerelem női (sőt szűzi) principiumának képe, ezen túl azonban a legáltalánosabban elfogadott emberi lényeg, a lélek jele is." - mutatta be Somlyó György, a költőtárs a mű titokzatosságának és megfejthetőségének variációit.

Az idei emlékév során sokan figyelnek fel Weöres Sándor költészetére. Vas megyében Csöngén versmondással, a Nyugat-Magyarországi Egyetemen konferenciasorozattal emlékeztek meg Weöres Sándorról, Szombathely Fő terén pedig több száz diák mondta Jordán Tamással a Valse triste (Búsongó keringő) című költeményét. Június 22-én Csöngéről közvetíti a Kossuth Rádió az ünnepi műsort, az M1-en pedig a költőről készült filmet vetítik. 

Ő pedig ül ércbe öntve a Perint-parti parkban, mellette a padon szeretett cicája, ahogy azt Veres Gábor szobrász 2007 tavaszán megálmodta.

Weöres-vonat, díszbemutató - Vas megyében folytatódnak a Weöres100 programjai

2013.06.21. - 17:30 | vaskarika.hu / MTI - Fotó: wssz.hu

Weöres-vonat, díszbemutató - Vas megyében folytatódnak a Weöres100 programjai

Szombathelyen az ünnepségsorozat korán reggel a költő arcképével díszített Weöres-vonat begördülésével kezdődik. Ezt követően 10 órától Csöngén folytatódik a centenáriumi megemlékezés, a szülői háznál, amely jelenleg Weöres Sándor- és Károlyi Amy-emlékházként működik. Délután a szombathelyi városháza emeleti terasza irodalmi kávéházzá alakul át, ahol a költő több verse elhangzik a Weöres Sándor Színház művészeinek tolmácsolásában. Az esti színházi bemutató előtt Hende Csaba honvédelmi miniszter mond ünnepi beszédet, a drámapályázat eredményét Szőcs Géza kormánybiztos ismerteti.

Új hozzászólás