Rejtő Jenő közkincsben - nem védi a szerzői jog műveit
2014.01.02. - 13:30 | vaskarika.hu / Artisjus
2014. január 1-jétől nem védi a szerzői jog Rejtő Jenő műveit. A közkincsbe kerüléssel a jogutódok engedélye nélkül lehet a könyveket újból kiadni, megfilmesíteni, interneten közvetíteni – vagy éppen megzenésíteni, átdolgozni. Rejtő mellett azonban nemigen találunk más közismert alkotót a most lejáró védelmű szerzők között. Ez azt jelzi, hogy a művek többsége rövidebb élettartamú, mint a szerzői jogi oltalom.
Alaptétel: a szerzői jog a szerző halála után 70 évig védi az alkotásokat, és mindig december 31-éig tart a jogi oltalom. 2014. január 1-jétől tehát azon szerzők művei használhatók fel szabadon, akik 1943-ban hunytak el; a legismertebb ilyen alkotó Rejtő Jenő.
A jogi védelem lejárta azt jelenti, hogy a jogutódok többé nem gyakorolhatják szerzői jogaikat. Mostantól az ő engedélyük nélkül lehet felhasználni a regényeket. Egy dolog marad továbbra is sérthetetlen: a szerző névjoga. Ez azt jelenti, hogy továbbra sem állíthatja senki, hogy ő írta volna Senki Alfonz vagy Fülig Jimmy kalandjait.
Nemzetközi kitekintésben Szergej Rahmanyinov a legismertebb alkotó, aki szintén 1943-ban hunyt el. Mivel azonban ő szerzői életművének nagy részét még Oroszországban, 1918-as emigrálása előtt publikálta, és ott nem hetven, hanem ötven évig védettek a művek, mindössze hat utolsó műve áll jogi védelemben ez év végéig.
Hogyan számítódik a szerzői jogi védelmi idő?
A szerzői jog a szerző életében és halála után (post mortem auctoris) 70 évig védi a műveket. A periódus vége mindig az adott év december 31-ére esik, így az év kezdetén egyszerre kerül ki az oltalom alól valamennyi olyan mű, amelynek szerzője 1943-ban hunyt el. Többszerzős művek esetén az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától számítódik a védelmi idő. Ez vonatkozik például a zeneművekre, dalokra, nótákra is. Ezeknél tehát a zeneszerző(k) és szövegíró(k) közül a legkésőbb meghalt személy halálozási dátumát kell figyelni.
Külföldi művek jogi oltalma
Az Európai Unió államai egységesen szabályozzák a szerzői jogi védelmi időt. Az EU-n kívüli származású műveknél azonban nehezebb lehet a jogi védettség megállapítása. A vonatkozó nemzetközi megállapodás, a Berni Uniós Egyezmény szerint ha eltérő a védelmi idő a felhasználás helyén és a származási országban, mindig a rövidebb védelmi idő alkalmazandó. Abban tehát biztos lehet a magyar felhasználó, hogy az 1943-ban vagy az előtt elhunyt szerzők művei Magyarországon szabadon felhasználhatók. A később elhunyt szerzők esetében is előfordulhat, hogy a védelmi idő már lejárt, de ennek megállapítása valamivel nehezebb feladat. Egy konkrét példával élve: Szergej Rahmanyinov 1918 előtt keletkezett művei Oroszországban kerültek publikálásra. Mivel ott a szerző halála után 50 éves védelmi időt állapítanak meg, ezek a művek Magyarországon már 1994-ben kikerültek a szerzői jog alól. Amerikában és Nyugat-Európában megjelent utolsó művei azonban csak most, 2014. január elseje után használhatók fel engedélykérés nélkül.
Milyen szerzői jogok maradnak fent a védelmi idő lejárta után?
Egyetlen szerzői jog, a névjog marad fenn a védelmi idő lejárta után. A jogalkotó szerint ugyanis továbbra is fontos, hogy a műveket mások ne tulajdonítsák sajátjukénak. Ez a szabály inkább garanciális jelentőségű, a gyakorlatban még nem került sor egyszer sem a szerzői jogi törvény ezen passzusának bírósági alkalmazására.
Szerzemény, előadás, hangfelvétel
2013 fontos fejleménye volt a szerzői jogban, hogy az előadók és hangfelvétel-előállítók védelmi idejét az egész EU-ban 50-ről 70 évre emelték. Ez a változás azonban nem érintette a szerzők (alkotók) védelmét.
- szerzők: haláluk után 70 évig
- előadók: a hangfelvétel első forgalomba hozatala után 70 évig
- hangfelvétel-előállítók: a hangfelvétel első forgalomba hozatala után 70 évig Nem éledtek fel azonban a már lejárt védettségek. Tehát az 1962-ben vagy az előtt rögzített hangfelvételek továbbra is szabadon felhasználhatók.
Mindig külön kell figyelni, hogy a szerzői, illetve az előadói-előállítói jogok lejártak-e. Tehát pl. egy friss Mozart-felvétel felhasználásakor nem kell már gondolni az alkotó jogaira, de a felvételen közreműködő előadó és a kiadó jogai még élnek.
Magyar szerzők, akik 1943-ban hunytak el
BÁLINT GYÖRGY - irodalom
HARSÁNYI ZSOLT - irodalom, könnyűzene
HEGEDÜS LÓRÁNT - irodalom
HUBER GYULA - könnyűzene
KISS LAJOS - irodalom
KOMOR GYULA - irodalom
LOVASS GYULA - irodalom
PÁSZTOR BÉLA - irodalom
REICHARD PIROSKA - irodalom
REINITZ BÉLA - komolyzene
REJTŐ JENŐ - irodalom
RÉKAI NÁNDOR - komolyzene
SALAMON ERNŐ - irodalom
STEIN AURÉL - irodalom
SZABOLCSI LAJOS - irodalom
TAMÁSSY ANDOR - könnyűzene
ZAKÁL DÉNES - könnyűzene
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat






Új hozzászólás