Ugyan mindketten a színházi háttérmunkában vállalnak fontos szerepet, Karesz számára azonban mégsem szokatlan a „rivaldafény". Ő a színházi háttérkommunikáció mestere, és évről évre ő az, aki a színházbejárásokat vezeti és körbekalauzolja az érdeklődőket a szombathelyi teátrum épületében. Juca - bevallása szerint - kicsit ki kellett lépjen komfortzónájából, hiszen a gazdasági ügyek őt legtöbbször az irodához és a gazdasági tényekhez kötik, de a beszélgetés során kiderült, hogy bizony tőle sem áll távol az emberi lélek titokzatos világa.

Ugyanazon évben születtek, mindössze négy nap eltéréssel; 2000-ben egy kosárlabdameccs, egy közös mozi és biliárd után sorsuk összefonódott, mígnem közös életük egybeforrott a színház életével. A színházi események - próbák, premierek, előadások - át- és átszövik életük drapériáját.

Hivatalosan mindketten 2008 óta tevékenykednek a Weöres Sándor Színházban. Karesz (akkoriban még a Szova Zrt. képviselőjeként) a teátrum ingatlanprojektjének vezetésével a színjátszóhely kialakításában, a színészlakások és -albérletek megtalálásában már a színházalapítás időszakában is komoly szerepet vállalt.

Feladatköre aztán 2008 óta folyamatosan bővült: hatáskörébe tartozik az ingatlan fenntartása, az intézmény marketing tevékenysége, a PR, de ő a felelőse a különféle szerződéseknek, beszerzéseknek és a produkciók létrehozásával kapcsolatos ügyeknek is.

Korábban mindketten profitorientált cégnél dolgoztak. A színház azonban egy olyan közeget vont köréjük, amelyben másként kell látni, másként kell gondolkodni. Itt az a cél, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokból a lehető legjobb minőségű produkciót állítsák elő. Jordán Tamás nemcsak kiváló művész, de remek igazgató is; bárkit lever matematikában, és jól átlátja a színház működésének gazdasági vonatkozásait is. Emellett azonban örök álmodozó, tervező. Akárcsak Karesz, aki ötletel, megold, ad hoc döntéseket hoz. Időnként azonban ennek a szárnyalásnak - a gazdasági keretek, az anyagi lehetőségek és a törvényi szabályozás miatt - gátat kell szabni. Juca pedig ebben jó. Otthon is és a színházban is. Nem töri le a szárnyakat, de képes olyan pályára állítani a család és a teátrum működését, amely mind morálisan, mind gazdaságilag, mint törvényileg megfelelő.

Juca hisz a sorsszerűségben. Munkája a gazdasághoz, a számok világához, a matematikához köti, de szeret tanulni, és sorsszerűen vonzódik a természetgyógyászathoz. Ma már Bach-virágterápiával, kineziológiával és kronobiológiával is foglalkozik. Ez utóbbi különleges, ma még kevesek által ismert tudomány. Azt vizsgálja, milyen energiaszintekkel születtünk, s ezáltal igyekszik megérteni az emberi lélek működését. Ha a rólunk készült kronobiológiai térkép segítségével megismerjük saját energiaszintünket, ezáltal megértjük saját működésünket, megtanuljuk önmagunkat, és a másokról készített térkép segítségével megértjük azt, hogy a másik miért úgy reagál a dolgokra, ahogyan, az óriási segítség lehet számunkra az emberi kapcsolatokban. Az elméleti tudás gyakran Jucáé, ő szeret tanulni; Karesz azonban igazi ösztönlény, ám nyitott, és gyakran hasznosítja, megéli a felesége által tanultakat.

Két és fél éve megváltozott az életük. Gyermekük, Gergő érkezésével minden átértékelődött; a kis jövevény teljesen felforgatta az életüket. Juca szerint Karesz ösztönösen jó apa; hisz abban, hogy akkor lehetnek jó szülők, ha a nevelésben is önmagukat adják. Családjuk akkor lehet hiteles, önazonos család.

Gergő igazi színházi kisgyerek. Ott tipeg ő is a színfalak mögött, és ha elfárad, békésen szundikál Alföldi Róbert társaságában. Az pedig megnyugvással tölti el, ha a szellemek a színpadon vannak. Akkor ugyanis egészen biztos benne, hogy ő odahaza a szobájában biztonságban van.

Mi pedig, szombathelyiek abban lehetünk biztosak, hogy színházunk jó kezekben van. Köszönjük hát Fasching Juditnak és Németh Károlynak is a Weöres Sándor Színházat! Karesznak pedig innen üzenjük, el ne felejtse: a lánykérés még hátravan!!!